Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-28 / 23. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA l ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ARA 50 FILLER wm+mmmm MEGYEI TANÁCS LAPJA 1957. MÁJUS 28, KEDD ERŐSÍTSÜK A PÁRT ÉS A TÖMEGEK KAPCSOLATÁT A Pest megyei kommunisták aktívaülése Az ellenforradalom leverése óta negyedszer ült össze Pest megye kommunista aktívája. A Pest megyei Tanács gyűlés- terme szinültig megtelt. A sorok között sok fejkendős paraszt­asszony, számos kiváló munkás gyűlt egybe. Ott voltak a já­rások, a falvak kommunistáinak képviselői A Központi Bizott­ság részéről megjelent és felszólalt Cservenka Ferencné elv- társnő. Az aktívaülést Hantos Lajos elvtárs, a megyei intéző bi­zottság párt. és tömegszervezeti osztályának vezetője nyitotta meg. Az intéző bizottság beszámolóját Horváth András elvtárs, az intéző bizottság elnöke mondotta el. X beszámoló az ellenforra­dalom leverése, de különösen a legutóbbi pártaktíva ülés óta eltelt négy hónap munkáját elemezte. Az országos eredmé­nyek és hibák tükrében meg­vizsgálta a megye helyzetét és tennivalóit, Horváth elvtárs beszámolt árról, hogy kormányunk gazdasági és politikai kon­szolidáció terén nagy ered­ményeket ért el. Gyáraink dol­goznak, a közlekedés helyre­állt, a dolgozók bére az el­múlt évihez viszonyítva 15— 20 százalékkal emelkedett, s helyreállt a közbiztonság. Me­gyénkben is az élet a normá­lis mederben folyik. A politi­kai munka területén is emlí­tésre méltó eredményeket ér­tünk el. Dolgozó népünk mind kevésbé hallgat az ellenség hangjára. Nem nyugodhatunk meg azonban sikereink alapján. A gazdasági és politikai felada­tok nagy erőfeszítéseket köve­telnek tőlünk. Bizonyítja ezt az is. hogy a termelékenység a múlt évinek csak 88 száza­lékát érte el, s 84 százalékát termelte a tavalyinak. Ugyan­akkor az ipari munkások át­lagbére 26 százalékkal maga­sabb a tavalyinál. Beruházá­sokra jóval kevesebb összeget fordíthatunk, mint. az előző évek bármelyikében; Gazdasági helyzetünkön két tényező segített; az ellenforra­dalom szétverése, s a baráti brszágok támogatása. A Szov­jetunió több mint egymilliérd rubel anyagi támogatást nyúj­tott hazánknak. Nem lenne helyes, ha nehéz­ségeinket eltagadnánk a dolgo­zók előtt, s eredményeinket annyira túlbecsülnénk, hogy elterelnénk a figyelmet prob­lémáinkról. Míg az ellenforradalom sú­lyos károkat okozott az ipar­ban, addig a mezőgazdaságban nem érte el célját. A paraszt­ság józanul gondolkodva. 8 lehetőséghez képest elvetette Másik nagy feladat, amely ránk vár: a politikai munka. Az ellenforradalom előké­szítése idején mindent elkö­vetett az ellenség, hogy lejá­rassák a pártot, annak vezető szerepét. Kétségbe vonták a szocialista mozgalom nemzet­köziségének szükségességét. A XX. kongresszus után az Irodalmi Újságban, a Petőfi Körben és másutt hemzsegtek a bírálatok, rágalmak a szo­cializmus építése hibáiról. Azt igyekeztek bizonygatni, hogy a proletárdiktatúra nem alkal­mas a gazdaság és kultúra te­rén a fejlődés biztosítására. Ügy állították be, hogy tizen­két éves munkánk eredmény­telen volt. Elhallgatták, hogy álla­munk a párt vezetésével fel­osztotta a földeket, a gyárak, a bankok, a bányák a dolgozó népé lettek. Az 1938-as évinek a háromszorosát termeli ipa­runk. az őszi gabonát. Ami kiesés jelentkezik, azt a Szovjetunió segítsége pótolja. Az ipari termelés az orszá­gos szint körül mozog, vala­mivel alatta maradtunk. A? első negyedévben a termelési érték 75 százalék, a termelé­kenység 82 százalék. Bérfize­tésben a tavalyihoz képest 123 százalék. Ezek a számok világosan mutatják mit kell tennünk. Az életszínvonalat csak akkor tarthatjuk meg és emelhetjük, ha a termelés, a termelékeny­ség állandóan növekszik; Ahhoz, hogy a szükséges színvonalat elérjük, nagv gon­dot kell fordítanunk a terme­lés pártellenőrzésére, a párt. a szakszervezet, a munkásta­nács és a gazdasági vezetés helyes összeműködésére. Hely­telen az a nézet, hogy a telje­sítménybérezés, a munkaver­seny problémáinak a felvetése az üzemben népszerűtlen fel­adat; A magyar revizionisták né- hánv nyugati nagy kapitalista ország munkásarisztokratái­nak, vezető burzspá értelmiség­nek az életszínvonalát hasonlí­tották össze a mi népünk élet­színvonalával. Nem akarták tudomásul venni, hogy a ml népünk honnan indult, meny­nyit fejlődött. Ilyen szemlélet után jutottak a hazaárulás platformjára. Az ellenforrada­lom előkészítői Nagy, Loson- czi-féle csoport kommunisták­nak vallották magukat, állí­tólag szocializmust akartak, de a proletárdiktatúra szüksé­gességéről hallgattak. A kommunistákat nem az jellemzi, hogy általános sza­badságról, demokráciáról fe­csegnek, hanem az, hogy vilá­gosan megmondják: útjuk a proletárdiktatúrán át vezet a szocializmushoz. (Folytatás a 2. oldalon.) A tömegpolitikai munka néhány problémája ,.„A nép győzött és örök emléket állít a hősöknek“ Emléktáblát lepleztek le a megyei tanácsházán Vasárnap emléktáblát lep­leztek le az 1956 október— novemberi ellenforradalmi támadás idején mártírhalált halt Pest megyei hősök emlé­kére. A megyei tanácsháza udvarán összegyűltek a Pest megyei dolgozók, a szerveze­tek, a gyárak, a hivatalok kül­döttei. Eljöttek a kommunis­ták és pártonkívüliek, az igaz hazafiak, hogy meghajtsák az elismerés zászlaját a hősök előtt, akik életüket adták a nép szabadságának védelmé­ért, a munkásosztály hatal­mának megtartásáért. Szabó Károly, a Pest me­gyei Tanács elnöke beszédé­ben elmondotta: a nép győ­zött és örök emléket állít a hősöknek. Lehullt a lepel és a nap aranysugárral borította a márványtáblába vésett — a történelem számára megörö­kített neveket: Biíksza Miklós, a dabasi járás MSZMP párt­bizottsága elnökének, Sziklai Sándor honvédezredesnek, Kiss Lajos, a budakeszi Haza­fias Népfront elnökének, La­katos Péter pártiskolai tanár­nak, Nagy Vilmos, a Pest me­gyei rendőrkapitányság őr­nagyának, Gavló József ter­melőszövetkezeti párttitkár­nak. Lengyel Lászlónak, az ür- bőpusztai termelőszövetke­zet elnökének, Bene Mihály szentmártonkátai termelőszö­vetkezeti tagnak, Lázár Fló­rián dányi rendőraihadnagy- nak és Halmi József mikebu- dai egyénileg dolgozó paraszt­nak nevét. Ezután elhelyezték az em­léktáblán a vörös- és nemzeti színű szalagokkal díszített ko­szorúkat; ' Gromiko szovjet külügyminiszter és Zsukov marsall hétfőn délelőtt Budapestre érkezett Gromiko külügyminiszter (jobb oldalon) és Zsukov marsall a megérkezés után Horváth Imre külügyminiszterrel és Révész Géza honvédelmi miniszterrel beszélget. A háttérben J, I, Gromov budapesti szovjet nagykövet Hétfőn délelőtt egy TU 104-es lökhajtásos utasszállító repülőgépen Budapestre érkezett A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisz­tere és G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Látogatásuk .célja, hogy tárgyalásokat folytassanak a Magyar Népköztársaság kormányával az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetének meghatározásáról, s hogy alá­írják az ezzel kapcsolatos tárgyalások eredmé­nyéről szóló egyezményt. A Ferihegyi repülőtér ünnepi díszt öltött a vendégek fogadósára. A repülőtér épületé­nek homlokzatát magyar és szovjet zászlók, a két ország címere, valamint magyar és orosz nyelvű feliratok díszítették. „Üdvözöl­jük a szovjet kormányküldöttséget“, „Éljen a szovjet és a magyar nép örök és megbontha­tatlan barátsága" — olvashattuk a vörös drapériákról. A vendégek fogadására megjelent a repülő­téren Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, de. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyet­tese, Marosán György államminiszter, Bis tiku Béla belügyminiszter, Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága intéző bizottságának tagja, Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője, Szirmai István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, valamint a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisz­térium felelős munkatársai, miniszterhelyet­tesek, a néphadsereg tábornokai és tisztjei, közéleti vezető személyiségek, s a budapesti dolgozók képviselők ... A hatalmas, ezüst színű lökhajtásos gép tíz óra előtt néhány perccel ereszkedett le a re­pülőtér betohpályájára. A repülőgép kinyíló ajtajában először K. G. Zsukov jelent meg, majd nyomban utána A. A. Gromiko. A foga­dásukra megjelent magyar kormányférfiak közül Horváth Imre, Révész Géza és Münnich Ferenc sietett a géphez, hogy üdvözölje a két államférfit. A magyar vezetők ezután bemu­tatták az étkezőknek a kormány tagjait és a diplomáciai testületek képviselőit. A vendégek és a fogadásukra megjelent vezetők gépkocsikaravánja a budapesti dolgo­zók tapsától kísérve hagyta el a Ferihegyi re­pülőtér épületét. A repülőtérről a szovjet nagykövetségre mentek a vendégek. Innen Gromiko külügy­miniszter a külügyminisztériumba indult, hogy látogatást tegyen Horváth Imrénél. Délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke és Kádár János, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke fogadta A. A-. Gromlkát, a Szovjetunió külügyminiszterét és G. K. Zsukovot, a Szovjetunió marcaliját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, Megkezdődtek a magyar es a szovjet kormányküldöttség tárgyalásai Hétfőn délután 4 óra után néhány perccel az Országház épületében, a kormány tanács­termében megkezdődtek a tárgyalások a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kor­mányküldöttsége között. A tárgyalások megkezdése előtt a sajtó, a rádió, a filmhíradó magyar és külföldi mun­katársai megismerhették a tárgyalások szín­helyét. A Parlament dunaparti szárnyában levő tágas teremben foglaltak helyet a kor­mányküldöttségek tagjai. A tárgyalási asztal egyik oldalán A. A. Gromiko és G. K. Zsu­kov vezetésével a szovjet delegátusok, a má­sik oldalon — élükön Horváth Imrével és Révész Gézával — a magyar küldöttség tag­jai. A tárgyalóterem asztalát a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság zászlaival díszítet­ték. A kormányküldöttségek a film- és fotó­riporterek „pergőtüzében”, mosolyogva beszél­gettek néhány percig, majd megkezdődtek a tárgyalások. Rendszeresen tartanak fogadónapot a megye képviselői Hétfőn délelőtt 16 órakor ülést tartott a Pest megyei kép­viselőcsoport. Bevezetőben Matusek Tivadar, a megyei kép­viselőcsoport elnöke ismertette a legközelebbi ülésszakon fel­merülő kérdéseket. Az ülés megvitatta aa országgyűlés következő időszakának napirendjét. Ezzel kapcsolatban néhány fontos problémát ve­tettek fel, amely a megye lakosságát érinti. Élénk vita folyt a termény, a gyümölcs és zöldségfelvásárlás megszervezéséről. A csoport olyan intézkedést kíván, hogy' a jövőben ne okozzon gondot a gazdáknak a termény- és a zöldség-gyümölcsfélék értékesítése. A képviselők elhatározták, hogy rendszeressé teszik a megyei fogadónapokat. Minden szerdán 10—14 óráig a Haza­fias Népfront Pest megyei irodájában (Bp., V., Városház utca 7, fdszt. 17.) fogadják választóikat a képviselők. Szépek az őszi és a tavaszi vetések Az állami gazdaságokban szinte minden növényfajtából szépen fejlődnek a vetések» Az őszi kalászosok jól átte. leltek és szépek a tavaszi ve­tések is. Erőteljes fejlődést mutatnak a pillangós virágú takarmánynövények is. ame­lyek vetésterülete az idén csaknem megháromszorozó­dott. valamint a cukorrépa, amelyből 2700 holddal vetet­tek többet az előirányzottnál» Horváth András elvtárs beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents