Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-23 / 19. szám
1957. MÁJUS 23, CSÜTÖRTÖK "'"^Clrlav 3 Tervek a Csepel Autógyár termelési önköltségének csökkentésére Az ellenforradalmi események a Csepel Autógyárban is sokat romboltak. A termelés leállása, a régi termelési normák félredobása, s az ideiglenes munkástanács felelőtlensége, a szervezetlenség megdrágította a gyár termékeit! Hónapokon ét veszteséggel dolgoztak az autógyáriak. Április óta azonban ismét nyereséggel termelnek. Ez lényeges javulás a korábbihoz képest. Az önköltséggel azonban még most is rosszul állnak. Az előállított termékek önköltsége a múlt év első kilenc hónapjának átlagánál lényegesen magasabb. Tavaly 4,2 százalékos haszonnal dolgozott a Csepel Autógyár. Egy tehergépkocsi előállítási ára 96 ezer forint volt, s a kocsit 100 ezer forintért árusították. Ma viszont a bevételnek csak másfél százaléka könyvelhető el tiszta haszonként — éppen az önköltség emelkedése miatt. Mi okozza a nagyobb önköltséget? Elsősorban az, hogy a gyár térmelőképessége nincs teljesen kihasználva. A felsőbb hatóság ugyanis anyagellátási nehézségekből kifolyólag csökkentette az Autógyár terKészülnek az új bélyegek melési tervét. Kilencszáz embert elküldték a gyárból. Csökkent a termelés, csökkent a jövedelem. A rezsi és az üzemeltetési költségek egész sora viszont régi maradt. Az amortizációs költség is ugyanannyi, mint régen, műszaki irányító gárdára ugyanúgy szükség van, mint tavaly. Nem csökkent a rendezzek és gyárőrök száma sem. Az önköltség növekedésének oka tehát a felsoroltakban keresendő. Mivel a termelési költségek növekedése objektív okokból adódott, van-e mód az önköltség csökkentésére? Igen, van! A gyár vezetői újabb elgondolásokon, különféle megoldásokon törik a fejüket. A jelek azt mutatják, hogy nem sikertelenül. A könyvelőségen takarékos- sági tervet dolgoztak ki. A KISZ vezetői újra megszervezik az ifjúsági export-brigádokat. A szákszervezet, a pártbizottsággal együtt, új- formájú, egészséges munkaverseny kibontakozásán munkálkodik. A munlkaverseny- nek ez az új formája a dolgozók kezdeményezésén, lendületén és elgondolásain alapszik. A műszakiak pedig a gazdaságos, ésszerű újítások egész sorát tervezik. Igen hasznos újításnak mutatkozik a következő: a hengerfejek furatainak elkészítéséhez úgynevezett célgépeket alkalmaznak, amelyek az egyenkénti megmunkálás helyett egyszerre több furatot készítenek. A gyártás gazdaságosságát növeli, hogy a négy- és öthengeres tehergépkocsi-motorokhoz egységes vízszivattyút szerkesztenek, amelynek sorozat- gyártását még ebben az évben megkezdik. Ugyancsak az'ön- költség csökkentését szolgálja az az ésszerűsítés is, amely szerint a vezetőfülkék gumiszőnyegét ezentúl nem ők szabják, hanem az általuk szerkesztett géppel a gumigyár már méretre vulkanizálja a gumiszőnyegeket. íme néhány elgondolás, elképzelés, terv, amely mind elősegíti az olcsóbb termelést. Az autcigyáriaknak terveik megvalósításához, elgondolásaik kivitelezéséhez kívánunk sok sikert. Csővázas idénysátrakat kapnak a földmüvesszövetkezetek A földművesszövetkezetek országszerte -korszerűsítik vendéglátóipari üzemeiket, a helyi adottságok figyelembevételével bővítik hálózatukat. Az idén sok új kerthelyiséget rendeznek be, ahol a falusi dolgozók szórakozhatnak. Az ilyen kerthelyiségekben idényjellegű csővázas sátrakat állítanak fel, s ezt rendezik be döntésnek. A Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központnak eddig száz szövetkezet jelentette be igényét csővázas sátorra. Ennek egy részét rövidesen a helyszínre szállítják. Univerzális gép m tvntfvrh&n A műszeriparban, a híradástechnikában, s a finommechanikai iparban egyre inkább elterjed a fogorvosi motor használata. Ennek segítségével munkálják meg a különleges finom alkatrészeket. A Híradástechnikai Gépgyár egyik mérnöke a motorhoz most egy kis gépet szerkesztett, amely elfér az ember tenyerében és számtalan művelet — fűrészelés, reszelés, csiszolás, marás, fúrás stb. —elvégzésére alkalmas A tápiószenimárioni ellenforradalmárok a bíróság előtt Gyáván tagadnak és egymásra vallanak a vádlottak Szerdán délelőtt kezdte tárgyalni a Pest megyei Bíróság a tápiószentmártoni ellenforradalmárok ügyét. A vádirat szerint a 14 vádlott: Kamasz Jstvám, Mészáros Gyula, Gedaf Vendel, Balas- ka Antalné, Balasíka József, Jezerraiczky Emil. Rrajz József, Kiss Miklós, Cerván György, Lusics Illés, Kamasz Sándor, Pénzes Sándor. Kiss Gyula és Celóczki András a demokratikus államrend ellen szervezkedtek és izgattak. A szerdai tárgyalási napon hét vádlottat hallgattak ki. Kamasz Istvánt a szervezkedés vezetésével vádolták, ő azonban kihallgatása során mindent tagadott, azt mondotta, semmiben sem vett részt és nemzetőrnek is csak azért állott be, hogy a közvagyont megvédje. Mészáros Gyula, a másodrendű vádlott is tagadott. Ge- dai Vendel sem akart semmiről sem tudni. Hiába tárta eléjük az elnök a nyomozás során tett beismerő vallomásukat. ezt sorra visszavonták, de a visszavonást semmivel sem tudták indokolni Az elnök ismertette az őket terhelő tanúvallomásokat, mire azt mondották, hogy az összes terhelő tanúk valótlant állítanak. Egyedül Balaska József volt az, aki bűnösnek érezte magát az ellenforradalmi cselekményekben. Beismerte, hogy több bútordarabot összetört és hivatalos iratokat égetett el. Krajz József vallomása döntő volt. A mindent tagadó Kamasz István szemébe mondta a szembesítéskor, hogy ő volt, aki a párthelyiség elé vezette a tömeget, onnan fegyvert hozott és könyveket dobált ki az utcára. Mészáros Gyulával is szembesítették. Fejére olvasta, hogy látta, mikor a pártháznál és a tanácsnál bútorokat tört össze, és iratokat dobált a tűzre. Azt is hallotta. amikor Gedai Vendel azt kiabálta: „piszkos kommunisták, majd én hozok géppisztolyt'.“ Azt azonban ő is tagadta, hogy tevékeny részt vett volna a rombolásban. Elismerte. hogy ott volt a rombolásnál és a tűzgyújtásnál, azonban csak a tüzet igyekezett eloltani és a bútorokat megmenteni. A bíróság még Kiss Miklóst hallgatta ki, aki semmire 6em akart emlékezni, mert — mitat mondotta — annyira ittas volt, hogy azt sem tudta, mit csinál. A szerdai tárgyalás ezzel véget ért. A további vádlottak kihallgatását ma délelőtt folytatják. Pestmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat BUDAPEST, XIII. KÉR., FORGÁCS UTCA 9a elvállal mindenféle erőgép, traktor, rész és teljes főjavításokat, valamint egyéb mezőgazdasági gépek javítását is bontakozik ki abban a ragyogó előadásban, amelyet a Szovjet Szakszervezetek Központi Művészegyüttese tartott a Landler Jenő Járműjavító Vállalat színháztermében. Képünkön modem balettkeringő látható az együttes szólistáinak előadásában. Az együttes tagjai szerdán vidéki körútra indulnak. (Lelkes István felvétele) Üj bélyegeket bocsát ki a posta. Az Állami Nyomdában már készülnek a közeljövőben megjelenő bélyegek: az eszperantó emlékbélyeg, a „Postáskórház felszerelésére” elnevezésű feláras bélyeg és az új portóbélyeg. Képünkön: Hegedűs Imre retusőr és Nagy Zoltán, a postáskórházi bélyeg tervezője az egyik reprodukció negatívját ellenőrzi Édesanyák tanácskoznak... A gyermek nagy örömet, de nagy gondot és nagy felelősséget is jelent mindig a családi életben. Most erről a nagy felelősségről beszélgetnek az édesanyák Abonyban. A helyi Nőtanács szervezett anSkétot. Lassan gyülekeznek a szülök, illetve az édesanyák. Egyik-másik még kis ka- ronülő gyermekét is elhozta, nem tudja hol magynl, de az előadást, az ankétot sem szeretné elmulasztani. Lassanként mindenki elfoglalja a helyét, feláll az előadó, & ajkáról halkan peregnek a szavak. Figyelem az arco/kat, egyetlen unatkozó fitymálódó tekintetet sem látok. A gyermekről van szó. s van-e nagyobb, le- bilincselőbb téma az édesanya számára, mintha gyermekéről beszélnek? Nincs. Ezt mutatja az a feszült figyelem is, amely a hallgatók arcáról leolvasható. Az előadó néha kényes kérdést feszeget, egy-egy fő lehajlik. vagy pír borit egy-egy arcot, nyilván találva érzi magát egy-egy nevelési kérdés ' helytelen alkalmazásánál a kedves édesanya, s most születik meg a nagy elhatározás, soha még egyszer... Az előadás lassan véget ér. A hozzászólások nehezen indulnák. „Nincs mit mondanunk már — mondja az egyik részvevő — úgy van ahogy hallottuk" — de aztán egyre jobban belemelegednek a beszélgetésbe. Lassan. szinte észrevétlenül leszáll az est, besötétedik, s még mindig folyik a szó a szülői felelősségről. 'Felelősségről, a gyermekről, a jövőről beszélgettek, tanácskoztak az abonyi édesanyák, „Úgy érzem — mondta egy idősebb asszony — helyes ijolt a NŐ- tanács kezdeményezése. Még több részvevőt és még több édesanyát kell toborozni a csütörtök esti ankétokra.“ — Turzai — MA ISMÉT A MEDOSZ-BAN LESZ A LOTTÓ-SORSOLÁS LOTTÓ-HÍREK A lottó tizenkettedik játékhetére 3 750 000 szelvényt bocsátott ki a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A sorsolást ma este fél 9 órakor tartják, a színhely ezúttal ismét a MEDOSZ színházterme lesz, • Az Országos Takarékpénztár két lottó-ház építését határozta el. Ezek lakásait jutalomként sorsolják ki. Az egyik lottóház Budán a Mártírok útja 27. számú telken, a másik pedig a Múzeum körúton lösz. ' * Az újjáépülő, bővülő Lottó Aruház földszintje új osztály- lyal — lottó osztállyal — gyarapodott. Itt állítják ki a havi jutalomsorsolás nyereménytárgyait. Itt váltják be a nyertes jutalomszelvényeket, ugyanakkor felvilágosítást adnák a lottó-játékkal kapcsolatos bármilyen kérdésre. A z érdi kertek alatt jár- AL tam. Mogyorónyi már az őszibarack és az utcákon rózsaszínű mosollyal bazsalyog- nak a cseresznyefák. A gyümölcsérés szaga errefelé mámorosabb a virágzásnál is, mert már benne van a forró nyár csorgónedvű ígérete. A kertekből gyermekzsivaly. kutyahancurozás marasztalja a szelíd bámészkodót. / Az egyik kertből erélyes hangot hallok. — Jóooooska, nézd meg a Jancsicseresznyét! Miféle csodagyümölcs lehet ez — megyek közelebb a kapuhoz. Hát ez a Jóooooska bizony inllcább már Jóska bácsi, haja fehér és a szája körül huncut ráncok ugrálnak, ahogy az elkomolyodást felváltja a hirtelen nevetés. Kijön az utcára és az úton álló cseresznyefára mosolyog a birtokos büszkeségével. — Há’, érik ez mán... a Janicseresznye — teszi hozzá bensőségesen. — Mert hogy passzusa van rá — mondja felém magyarázóan. — Passzus? — folytatom a mondatot, hogy jelezzem, értem is, meg nem is ezt a jó tavaszi beszélgetést. Valahogy el kell kezdeni. Jóska bácsinak viszketős a nyelve. — Ez a stík fa az úton az államé — meséli körülnéző A „JANICSERESZNYE" hangsúllyal. Nagyon élvezi, hogy magyarázhat, — A termése pedig azé, akinek a tanács passzust ád. Várok. — Ez a „Janifa“ — mondja büszkén és földfalcasztá nagy barna tenyerével végig- simít a fa törzsén. j Hagyom beszélni. * — Hát az úgy volt... évekkel ezelőtt... amikor beérett ezen a fán is a cseresznye, megfogtam a kosarat és biztattam magam, Eridj Jóska... szedjük le a fát. Alig kezdek hozzá, jön egy asszony, nagy kosár a karján. Várandós volt, igen az utolsó időben lehetett már. Engedélyt mutogatott, övé a gyümölcsfa. Igaz. hogy nem jól érzi magát, dehát annyira megkívánta a cseresznyét, hogy gondolta. mégegyszer jóllakik, mielőtt a gyerek... — Bába kell már ennek, nem cseresznye — morogtam mérgesen. Mondtam is neki, hogy a fa a miénk, mi kaptunk rá engedélyt, nézze csak meg a dátumot, mi előbb kaptuk. — Majd megegyezünk valahogy, mondta szegényke bágyadtan... — Meg is egyeztünk volna, ha közbe nem jön valami. Jól gondoltam én azt a bábadolgot. Rosszul lett és be kellett vinnem a házba, előkerült az asszony is, a bába is, szaladgáltak össze-vissza. én nem tudom, hogyan csinálták, de gyorsan meglett a gyerek. A Jani — mondja felemelt ujjal. — Na, mondok má. kimegyek azért a büdös cseresznyéért, majd elfelezzük az asszonnyal. Hát a fa alatt kosarak, az ágak közt meg egy tucat gyerek lármázik. — Az angyalát maguknak — mondom —, mit csinálnak maguk itt? — Szedjük a cseresznyénket, mondják ők az ágak közül. — Méghozzá énekszóval, — tette hozzá az apjuk odalenn. — Merthogy engedélyünk van, — fejezte be az apa é* mutatta a papírt. A harmadikat. Jóska bácsi itt megáll és várakozón néz rám. Kémleli, érdemes volt-e belekezdeni. Arcom érdeklődését méri, próbálgatja, ismerkedik figyelő szememmel. Mert Jóska bácsi nem szeret hiába beszélni. Felderül az arca, miikor pukkanásszerűen büggyant ki belőlem a kérdés. — Na és mi a vége? — A vége — vágja ki büszkén — elosztottuk a cseresznyét négyfelé. — Hogy-hogy négyfelé — kérdezem csodálkozva. Hiszen Jóska bácsiék, az egy, ... Jani mamája az kettő, . ..az éneklős család, az még mindig csak három. Kinek adták a negyedik részt? — A tanácsnak — mondja hunyorogva Jóska bácsi és a szavakat finom kis csettintés- sel kíséri, mintha dédelgetne minden szótagot, hiszen ez az egész beszélgetés csattanója. Most sül ki, sikerült-e ez a kis délutáni beszélgetés, ahogy eltervezte, ahogyan vén kópé agyában előre kigondolta. — Küldtünk a tanácsnak is, a sok engedélyért egy kosárral — mondja az ismétlés gyönyörével, aztán megbiccenti kalapját és mint aki a dolgát jól végezte, még hozzáteszi: — El is szégyellték egy kicsit magukat. Azóta jobban vigyáznak a passzusokra. Na, megyek — nézi meg mégegyszer a Jani-fát. Elmenőben még megjegyzi: — Róla neveztük el, a Janiról. Nagy ember lesz az, már a születésével igazságot hozott. Gesztelyi Valéria ■/\z ifjúság szépsége
