Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI f A Z M S ZM P P F. S T MEGYEI BIZOTTSÁGA É S A MEGYEI TANÁC S LAP JA . ___• ___ '_____i I j ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA :>0 FILLER 1351. MÁJUS 23, CSÜTÖRTÖK Á Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottsága IX. teljes ülésének határozatai A Lengyel Távirati Iroda I ismertette a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizott­sága IX. teljes ülésének hatá­rozatát a párt helyzetéről és legfontosabb feladatairól. A határozat a többi között hangoztatja: A központi bi­zottság VIII. teljes ülése 1956 októberében változtatott a párt politikáján. Ennek köszönhe­tő, hogy a Párt képes volt le­küzdeni azt a veszélyes poli­tikai válságot, amelv amiatt támadt, hogy megbomlott a népi hatóságok és a dolgozó tömegek kapcsolata. A VIII. teljes ülés programja lépés­ről lépésre bonyolult politikai helyzetben és gazdasági nehéz­ségek közepette válik valóra. Az októberi fordulópont megváltoztatta az ország poli­tikai erőinek felsorakozását. Közvetlenül a VIII. teljes illés után és a rákövetkező hóna­pokban a nemzet túlnyo­mó többsége a múnkásosztály- lyal együtt a párt és új veze­tősége mögé tömörült. De a reakciós elemeknek nem állt szándékukban feladni a har­cot a népi hatalom és a szo­cializmus ellen. Ezért támad­ták elsősorban pártunkat, mint a népi állam vezető erejét. A határozat kiemeli, hogy a pártnak eltökélt szándéka a szocialista demokrácia fejlesz­tése, viszont szembeszáll az- j *al, hogy a demokratikus sza­badságjogokat a népi kormány j ellen irányuló tevékenységre használják fel, szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely a burzsoá pártok és szervezetek újjáélesztésére irányul és azokkal a kísérle­tekkel is, amelyeket a szocia­lizmussal szemben ellenséges erők annak érdekében fejte­nek ki, hogy beszivárogjanak a szövetséges pártokba. A párt — emeli ki a határo­zat — határozottan szembe­száll a szuverenitás eszméi­nek nacionalista értelmezésé­vel, amely ellentétben áll a szocialista államok nemzet­közi szolidaritásával és a lengyel—szovjet szövetséggel. A párt magatartásának nincs és nem is lehet semmi köze az Imperialista propaganda ki­találta „nemzeti kommuniz­mushoz“, amelyet azért sü­töttek ki, hogy viszálykodást szítsanak a szocialista orszá­gok között. A párt harcol a sovinizmus, a szovjetellenesség, s minden olyan kísérlet ellen, amely el­lenszenvet szít az országban élő nemzeti kisebbségekkel szemben. A határozat hangoztatja, hogy a párt intézkedéseket tett azoknak a rehabilitálására, akik az elmúlt időszakban az igaztalan vádaskodások és , üldözések áldozatául esték, I úa határozottan szembehs- I lyezkedik minden olyan tö- j Fekvéssel, amelynek célja az ; ellenséges ideológiának és ] szoknak a szervezeteknek a rehabilitálása, amelyek a né­pi kormány ellen harcoltak és gyakran eszközévé váltak a tiéoi Lengyelországgal szem­ben ellenséges külföldi impe­rialista erőknek. A párt harcol a bürokratikus centralizmus és a bürokratikus önkényességek ellen. De nem engedheti meg. hogy az a he­lyes harc, amely a bürokratiz­mus és a hatalom túlzott köz­pontosítása, ellen folyik, a né­pi hatalom egész apparátusa elleni támadássá váljék. A párt biztosította, hogv is­mét teljes mértékben tisztelet­ben tartsák a polgári szabad­ságjogokat, harcot indított a hatalommal való visszaélés és az állampolgárokkal szemben alkalmazott törvénytelenségek | ellen, de ugyanakkor küzd az | anarchia, a szocialista fegye- j lem gyengülése és a hatosa- ; gok tekintélyének aláaknázá- j fa ellen. A törvényt senki sem | szegheti meg. Pártunk — emeli ki a hatá­rozat — szilárdan kitart a marxizmus—leninizmus elvei mellett, mert ez tudományos és ideológiái fegyvere a szocializ­mus győzelméért vívott harcá­ban. Azok az eltorzulások és a velük járó kudarcok, amelyek a munkásmozgalom gyakorla­tában és a szocialista építésben jelentkeztek, mind abból ered­nek, hogy eltértek a marxiz­mus—leninizmus elveitől és szellemétől. A személyi kultusz időszaká­ban a marxista gondolkodás megcsontosodott és ez az idő­szak gátolta a marxizmus fej­lődését. Ez abban tükröződött, hogy a szocialista építésben gépiesen másolták a proletár- diktatúra első államának sajá­tos körülmények között alkal­mazott tapasztalatait; olyan felfogásokban tükröződött, amelyek gyakran el voltak szi­getelve az élettől, a konkrét és történelmileg előállt körülmé­nyektől, végül kifejezésre ju­tott a pórt tevékenységének a fentiekből fakadó hibáiban. A dogmatizmus és a szekta- rianizmus mind ez elmétekben, mind a gyakorlatban sorompót emelt a párt és a dolgozó tö­megek közó és azt eredmé­nyezte, hogy a tömegekre akaratuk ellenére rákényszeri- ; tették a még meg nem érett és hibás társadalmi és gazdasági megoldásokat, a tömegek meg­győzését adminisztratív intéz­kedésekkel és a kormányzás bürokratikus formáival he­lyettesítették. Pártunk az SZKP XX. kong­resszusát követő időben, de különösen a központi bizottság forradalmi VIII. teljes ülését követő időszákban leküzdötte a dogmatizmust és a szektaria- nizmust. Mindazonáltal a dogmatikus gondolkodás és a szektariánus gyakorlat továbbra is komoly veszélyt jelent a pártnak és aktivistáinak tevékenységében, s ez ellen az ideológiai befolyás segítségével és a párton belüli politikai munkával rendszere- j sen harcolni kell. A múlt dogmatizmusának és hibáinak éles és elengedhetet­len bírálata a politikailag nem | szilárd és habozó elvtársak kö­rében életrekeltette a másik véglethez húzó tendenciákat; azt, hogy a revizionista állás­pontra térjenek át és kétségbe­vonják ideológiánk tudomá­nyos alapjait. A mostani helyzetben a párt­ra a re vi ».ionizmus jelenti a legnagyobb ideológiai veszélyt, mert aláaknázza a párt ideoló­giai és politikai egységét, hitet­lenséget kelt a párttagok és a dolgozó tömegek körében a szocialista építés helyességét illetően. Miközben tovább foly­tatjuk a harcot a dogmatizmus megnyilatkozásai ellen és egyengetjük az alkotó marxiz­mus útját, parancsoló szüksé­gesség teljes erővel szembehe­lyezkedni az ideológiánktól j való eltérés mindenfajta meg­nyilatkozásával. A pártnak abban a szellem­ben kell nevelnie kádereit, hogy magasfokú felelősségér­zettől legyenek áthatva a tö­megek iránt, meg kell követel­ni aktivistáitól, hogy szoros kapcsolatokat tartsanak fenn a dolgozó néppel, számoljanak be tevékenységükről, ma­gyarázzák meg a párt politi­káját. türelmesen és figyelme­sen hallgassák meg a tömegek bírálatai^ Rónai Sándor elvtárs távirata a Finn Köztársaság parlamentjének elnökéhez őexcellenciája J. SUXELAINEN úr, a Finn Köztársaság parlamentjének elnöke, Helsinki Az egykamarás parlament fennállásának ötvenedik év­fordulója a'kalmából fogadja Elnök úr a magam, képviselő­társaim és az egész magyar nép szívből jövő üdvözletét és a rokoni finn nép felvirágoztatására irányuló őszinte jókíván­ságaimat. RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke A megyei képviselőcsoportok elnökeinek értekezlete A megyei képviselőcsoportok elnökei szerdán tanácskozásra ültek össze az Országház épü­letében. Megvitatták az or­szággyűlés legutóbbi ülésszaká­nak munkáját, tanulságait, majd megtárgyalták a legköze­lebbi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. A vita során a képviselőcsoportok el­nökei több olyan javaslatot tettek, amelyek elősegítik az országgyűlés munkájában a demokratizmus továbbfejlesz­tését és lehetővé teszik a legkö­zelebbi ülésszak napirendjére kerülő népgazdasági tere’, költ ségvetes cs egyéb javaslatok alapos előkészítését, meg vita tását. A képviselőcsoportok elnö­kei elhatározták, hogy megyé­jükben néhány napon belül összehívják a képviselőket, hogy az ülésszakra készülve megbeszéljék a rájuk háruló felelősségteljes feladatokat Tanácselnökök értekezlete UGYE ÉDESEK?... | ■... ezek az ap­! róságok? Igen, | azok, s nagyon | aranyosak, vidá- | mák, jól tápláltak s és jól gondozottak. I Minderről az al- | bettirsai idényböl- § csődében győződ- 1 tünk meg. Újszerű | dolog ez a magyar | falvakban. A fel- | szabadulás előtt | nem igen lehetett | találkozni bölcső- ! dével, még nap- I közi otthon is rit- | kán akadt. A fa- | lust gyerekek az | utcán, a porban 1 nőttek fel. Örven. I detes jelenség, 1 hogy egyre több I községben rendez­őnek be bölcsődét 1 és napközi otthont. | Farkas Kató, | Németh Marika, \Ger gyesi Tibi, 1 Takács Peti = s a többi kis irsgi gyerek szülei nyugodtan végezhetik napi 1 munkájul<at. A bölcsődében gondos „mamák“ nagy szeretettel 1 törődnek gyermekeikkel. Ragyogóan berendezett, fényes S20­A megyei, a fővárosi és a városi tanácsok elnökei szerdán 1 egésznapos értekezletet tartottak az Országházban. A tanács-§ kozás napirendjén két pont szerepelt: a tanácsok feladatai, a I tanácsok és a minisztériumok hatáskörei rendezésének prob-1 lémája. Az értekezlet munkájában részt vett dr. Münnich I Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Apró Antal, a kor-1 mány elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnökei és a kormány számos tagja, (MTI) | Iz egri pedagógus nagygyűlésen ( bejelentették a pedagógusok fizetésemelését A Hazafias Népfront-bizott­ság megyei elnöksége és a Pe­dagógusok Szakszervezete szerdán délután negyei peda­gógus nagygyűlést tartott Egerben. Több mint ötszáz ne­velő, tanár és tanító előtt Lu­kács Sándor, a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének fő­titkára többek között hangsú­lyozta: — Minden becsületes embernek tisztán kell látnia, hogy októberben hazánkban ellenforradalom kezdődött, amely a szocialista rendszer megdöntésére irányult. Lukács Sándor ezután az or­szág gazdasági helyzetével, a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió támogatásával foglalkozott, majd bejelentet­te, hogy a párt és a kormány — a nem könnyű gazdasági helyzet ellenére — felemelte a pedagógusok fizetését. Egyes kategóriák — mondotta — 25 százalékos emelést is kapnak. A fizetésemelés mintegy 110 ezer pedagógust és iskolai dolgozót érint, s csupán ebben az évben 240 000 000 forintos többletköltséget jelent az or­szágnak. A nagyszámú részvevő lel­kes tapsa közben Lukács Sán­dor bejelentette azt is, hogy a pedagógusok az eddig meg. adott 50 százalékos utazási kedvezményen, a fizetéseme­lésen és más jutalmazásokon kívül abban a kedvezményben is részesülnek, hogy a legjob­bak közülük — már ebben az évben hatszázan — ingyenes külföldi üdülésre mehetnek. 1 bakban szundítanak és szép, árnyas fák tövében, kicsi asztal- 1 kák mellett ebédelnek. I Huszonhat gyermek talált második otthonra a bölcsödé- I ben, Radó Frigyesné, Magna Pálné, özv. Dienes Ferencné és | a többi gondozónő ügyel rájuk, hogy napjaik vidáman, s jól I teljenek el. S mindezért a szülök csak 1,60 forintot fizetnek naponta. SiiiiiiimiiiiHiiiimiiimiiiitiiiiimiiiimiiMiiiiiiiiiiHmitiiiiiitiimniiiiiHiiiiiiiimniitriHiiiimnHt'iiiiMiiimiimiiiiiumiiiiiiiHiM» Most is keresett cikk a monori mag A , Monori mag” hírneve öt világrészben ismert s ez a pa­tinás hímév jó munkára köte­lezi a Kertimag Vállalat tisz­títótelepének valamennyi, dol­gozóját, A tisztítótelepre már­cius 31-ig 444 vagon vetőmag érkezett. f ­Ahol a ceglédieket öltöztetik... A Kertimag Vállalat szerző­déses viszonyban van az álla­mi gazdaságokkal, termelőszö­vetkezetekkel és egyéni terme­lőkkel. Külön jelentőségű az export „célkitermelési” szerző­dés. Erre különösen nagy gon­dot fordítanak, mert deviza­jövedelmet jelent népgazdasá­gunknak. A hüvelyeseket — borsót és babot — a géptisztítás után .falubeli” kéziválogatásra ad­A ceglédi Szabad­ság téren szembetű­nik az arrafelé ha­ladóknak egy szépen gondozott, két utcára nyíló épület. A tér­re eső homlokzaton korszerű neon-betűk árulják el a ház ren­deltetéséi: Ceglédi Rendeliruha Ipari Vállalat. A kirakataikban el­helyezett ízléses ru­haanyagok becsalo­gatják a vevőt. A Pest megyei Ta­nács ipari osztályá­nak egyik ‘vállalatá­nál vagyunk, önkén­telenül eszünkbe jutnak a régi fil­mek, színdarabok sötét, lyukszerű szo­bákban varrógépei­ket taposó, tüdőbe­teg szabómesterei. Ezek a helyiségek tá­gasak, világosak és a gépsorokat villany­áram hajtja. Beszélgetünk a vállalat dolgozóival. Megtudjuk, hogy az üzem még október 26-án is dolgozott és csak a nagyhangú fe­nyegetőzésekre álltak le — november 6-ig. November 9-én — nem félve az utazás esetleges veszélyeitől — már kijött Pestről Máté Vera igazgató- nő. , — A felvásárlási láz után összetorló­dott a munkánk — magyarázza a műsza­ki vezető. Az ener­gia-korlátozás is hát­ráltatta a termelést. Mi azonban segítet­tünk magunkon. Ha nem volt villany­áram, lábbal hajtot­ták a gépeket. Be- fütöttünk a nagy cse­répkályhába és ott forrósítottuk át a va­salókat. December közepe óta rendes mederben megy o munka. Békefi Józsefné fő­könyvelő számszerű adatoütkal tájékoztat az elmúlt hónapok eredményeiről. — Első negyedévi tervünket 137 szá­zalékra teljesítettük! — mondja nem kis büszkeséggel. — — Milyen bér­rendszerben dolgoz­nak — érdeklődünk Lovas Imre műszaki vezetőtől. — Rendes teljesít­ménybérben. A bér­rendezés mintegy 16 százalékos emelést jelentett a mi válla­latunknál. Azután beszélgetés közben előbukkan néhány panasz is. Alig 80 fillér eltérés van egy most felsza­badult tanuló és egy régi szakmunkás alapórabére között. Gondot okoz a nem­régiben hozzájuk csatolt mosodai rész­leg is. Nemcsak azért, mert územben- tartása veszteséget jelent a vállalatnak, de kint van a fiatal­korúak büntetőimé- j zetének egykori épü- leiében és a lakos­ságnak a hosszú út bosszúságot okoz. Egy központi fekvé­sű átvevőhellyel ta­lán meg lehetne ezt a kérdést is oldani. Ismét nyílik az aj­tó. A rendelő meg­elégedett mosollyal veszi tudomásul, hogy most már mindössze négy hét az elkészí­tési idő. Előkerül a mérőszalag, a ceruza és a mértékkönyv. Csendes vita az anyag körül — egy új öltöny van szüle­tőben. Nem zavarjuk ezt a fontos pillana­tot, elbúcsúzunk a \ ceglédi „ruhagyár- ! lói“. ták ki; 450—500 családnak biztosítottak így munkalehető­séget. A vállalat tisztítóüzemében az uborkamag selymes fehérí­tésére új műszaki részleget állítottak munkába. A fehérítő eljárás lényege: az uborkamag színét vegyianyagokkal meg­fehérítik, ugyanis a nyersmag színe géptisztítás után sárgás­barna, ezért külföldön nem szívesen vásárolják. Üjabban a fehérítési eljárás eredménye­ként nagy az érdeklődés a ma­gyar uborkamag iránt. A Ker­timag Vállalat terven felül 60 mázsa uborkamag fehéríté­sét végezte el, így sikerült külföldi vevőink igényeit ki­elégíteni. Külföldi piacokra 120 vagon vetőmagot szállítot­tak. Állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek 210 vagon árut küldtek az őszi és tavaszi vetőmagkiszállítási akció so­rán. Hürömpő Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents