Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-22 / 18. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MA: TOTÓ-TANÁCSADÓ (4. oldalon) 1 AZ MSZMP P.£ .S T, M E G Y E I B I Z 0 T T S A G A É S A MEGYEI TANÁCS LA 1. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM AHA 50 FILLÉR 1957. MÁJUS 22, SZERDA Megszervezik a nyári mezőgazdasági idénymunkák egészségügyi ellátását Az Egészségügyi Miniszté­rium utasítást adott ki a nyári mezőgazdasági idénymunkák egészségügyi ellátásának meg­szervezésére. A legfontosabb feladatok e téren a körzeti orvosokra há­rulnak. A körzeti orvos rende­lési idejét az idénymunkáik alatt úgy módosítja, hogy a munkából hazatérő mezőgazda­sági dolgozók rendelkezésére tudjon állni. A baleseti ellátás megszervezése is a körzeti or­vos kötelessége. A közegészség- ügyi ellátás biztosítása érdeké­ben figyelemmel kell kísérnie, hogy a dolgozók elhelyezése, a munkásszállás, az élelmezés, az ivóvízellátás megfelel-e a kö­vetelményeknek. Három a kislány... r j nem olvasta A. három hét­tel ezelőtt kissé meghökkentőn, kissé meghatódot- tan a szokatlan hírt: Fekete Im­rénknek május 8-án a kőbányai Bajcsy-Zsilinszk y Kórházban hár­mas ikrei szület­tek. Három kis­lány: Margit, Kató is Ágnes. A zsámbéki Zá­tonyi-család tag­jai mindenesetre olvasták. Különö­sen a három , fiú, Józsi, Miklós és Kálmán. Ök ugyanis szintén hármasikrek. Húsz évvel ez­előtt, 1937 feb­ruárjában látták meg a napvilágot, a helybeli bába Item kis megrökö­nyödésére. De még az édesapjuk sem tudta hamarjá­ban: örüljön-e, vagy búsuljon-e a szokatlanul bősé­ges gyermekáldás miatt 7 A három fiún kívül még három kis „ke- nyérpusztító“ za- jongótt odahaza. Márpedig pusztí­tani nem nagyon volt mit Darányi „méltóságos úr“ egykori napszámo­sának házában. A Fekete-ikrek más világban szü­lettek. Az állam, a Nemzetközi Vö­röskereszt és a kü­lönböző társadal­mi szervezetek azonnal segítettek. Kétszobás beren­dezett lakás várja rövidesen a hirte­len tizenegytagúra szaporodott Feke­te-családot. Ko­csit, babakelen­gyét, ajándékokat is kapott Feke- téné. Egy kis megle­petés is vár rá. Nem nagy dolog, csupán kedves fi­gyelmesség: a há­rom Zátonyi-iker- fiú vasárnap meg­látogatja a három ikerkislányt. Ter­mészetesen virág­csokrokkal felsze­relve jelennek meg, amint az „lá­nyos háznál“ illik. Közös tárgyalási nyelv hiányában egyelőre az iker­lányok édesanyjá­nak fejezik majd ki szívből, jövő jó­kívánságaikat. .. -. Csak az a 30 év korkülönbség ne volnál — i é — Stop!... Rétescsárda! FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY VOLT cl c'jcglcili zenei wifLőJt ÜLUiepi illegn ijiióf a. Mézszínű májusi fény villog a Pilisi Földművesszövetkezet Rétescsárdája kerthelyiségének asztalain. Délelőtt tíz óra; ■ kerékpárosok, motorosok, teherautók vezetői várják a „málnát", az utasok pedig a jó habzó sört. (Miavetz Mi­hály üzemvezető éppen frissen csapolja.) És mindehhez a csárda nevéhez illően a frissen sült rétest... (Lelkes István felvétele) ökaian, nietilőiitőltau... Hegedűs Mihály tanácstit­kárral jártuk Kisnémedit. Benézegettünk egy-egy por­tára. A tanácstagokat akar­ták emlékeztetni az esti ta­nácsülésre. A koraesti órák­ban azonban még kevés ta­nácstagot találtunk otthon. Aki csak tehette, a határban dolgozott. Hegedűséknél pél­dául a nagymama volt csak otthon és ő is megmondta: látástól vakuló sig kint van­nak a földeken, kihasználják a kedvező időt. A tanács vezetői alkalmaz­kodtak a szorgos parasztok­hoz és mikrofonon értesítet­ték a tanácstagokat: este hét óráról 8 órára halasztották a tanácsülés kezdetét, hogy mindenki befejezhesse a munkáját A mikrofon nagy­szerű dolog itt a faluban! Többen mégis azt mondják ■— nem tudja helyettesíteni a dobolást. Nem hallatszik minden utcába a mikrofon hangja, <; ezért egyes gazdák­hoz nem jut el a tanács ér­tesítése. Equesek nem. tudtak például időben a pétisó meg­érkezéséről sem. Dobolnának is. ha lenne dob. A régi tönk­re ment. az újhoz még ku- tyabőr kellene .. s Este 8 órakor — nem tud. ni, mi dkbói — a községben kialudt a villany. De a las­san megérkező tanácstago­kat. meghívott vendégelhet ez nem zavarta. Petróleum- lámpa került a 'kultúrterem­be, s a lámpa halvány fénye mellett elkezdődött a tanács­ülés. Pibai Mihály, a tanács el­nöke ismertette a végrehajtó bizottság beszámolóját. A tanácsülés ezután a fa­lut érdeklő tennivalókat vi­tatta meg. A községnek például sok gondja van az utakkal Az egyik út már az elmúlt évben elkészült — részben társadalmi munká­val, részben a községfejlesz­tési alapból — 84 000 forint­ba került. A már elkészült utat rendben kellene tar­tani, s ezért minden porta előtt az árkot ki kellene ás. ni. — Nem igazi kisnémedi lakos az — mondják —. aki nem tartja rendben azt a két-három méteres útsza­kaszt! Ügy is határoznak, hogy amelyik porta előtt a gazda nem ás árkot, ott a tanács megcsináltatja, de a költséget közadóként be­hajtja. A tanácsülés napirendjén szerepelt a legeltetési bí­zottság új tagjainak jóvá­hagyása. Beszéltek arról is, hogy igazságtalan a fűbér fi­zetése, mert csak azoknák kötelező, akiknek az állatai a közös legelőre járnak — mondja az egyik tanácstag. | Pedig a közös legelőre nem járó állatokat is csak legel- ' tetik a gazdáik, de erről nem határoztak. A tanácsülés elismerését, fül szőne tét fejezte ki az isko­lai tantestületnek, mert eb­ben az oktatási évben zökke- ' nő nélkül tanítottak. A mezőgazdasági mun- j kákról alig esett szó, mégis érződött a felelősség a ta­nácsülésen. Nekik kell segí­teni a község lakóit, hogy minden olyan akadály elgör­düljön, ami hátráltatná a torlódó mezőgazdasági mun­kát. Este 10 órakor fejeződött be a tanácsülés. A tanácsta­gok megnyugodva, elégedet­ten tértek haza. mert a köz­ség fontos dolgai felett ha­tároztak. M. É. Terven felül 35248 tonna szén A szénbányászat azt ígérte május elején, hogy ebben a hónapban terven felül ötven­ezer tonna szenet juttat a nép­gazdaságnak. A bányákban igen keményen folyik a mun­ka az ígéret teljesítésére és májusban eddig átlagosan na­pi 69 173 tonna szenet termel­tek. Négy alkalommal hetven­ezer tonnán felül volt a napi termelés. Sikerült elérni, hogy a terven felül ígért ötvenezer tonna szénből 35 248 tonnát már felszínre küldtek. Kiküldött tudósítónktól: 1957. május 20. Esik, zuhog az eső' Ceglé­den. A zeneiskola tanári szo­bájában ülünk. Ma este nyit­ják meg a zenei fesztivált. El­jönnek-e az emberek ilyen záporban? — kérdezzük egy­mástól. — Bácskai József igazgató bízik. — Zeneértő, művelt nép lakja a várost — mondja. A szobában izgatott a han­gulat. Megérkezett a MÁV szimfonikus zenekara, Pécsi István karmester vezetésével, A zenészek már hangolnak. Az iskola művésztanárai fe­szülten figyelnek. És szakadatlanul ömlik a víz. Este 7 órakor megérkezik Garay György, a népköztársa­ság érddmes művésze, kezé­ben felbecsülhetetlen értékű Stradivári-hegedű. Ez az egyetlen Magyarországon fel­lelhető Stradivári-hangszer, Garay György is próbál. Vo­nója alól csodálatos hangok csendülnek fel és mintha va­rázslat történne — eláll az eső. Már gyülekezik a hallgató­ság és háromnegyed nyolc­kor, a hangverseny kezdetén a művelődési otthon nagy elő­adóterme csaknem teljesen megtelt. * Ünnepi megnyitó beszéd. Szelepcsényi Imre VB-elnök megköszöni a zeneiskola nagyszerű kezdeményezését, s anyagi segítséget igér az is­kolának. Az elnök beszéde után Er­kel Ünnepi nyitány című mű­vét alapos felkészültséggel elemzi és magyarázza az isko­la egyik fiatal pedagógusa; „A mű nagydrejű akkord­ütéssel indul. A fő téma után a Himnusz-idézet követ­kezik. először halic megilletö- döttség, majd hatalmas szen­vedély harsan át az egész ze­nekaron ., « Áradva szállnak szét a hangok a tökéletesen összeforrt zenekarból és Pé­csi István mint valamilyen zenei mágus, a legelrejtettebb szépségeket is elénk varázsol­ja. Hatalmas tapssal jutalmaz­za a hallgatóság az „Ünnepi nyitány“-t. Most Gounod: Ék­szeráriája következik a Faust című operából. Farkas Ilonka operaénekesnő remekel. A következő szám: Dvorák gordonkaversenye. A nehéz, alapos figyelmet követelő ko­mor mű Bálint József előadá­sában szinte föloldódik, meg­enyhül. Mesteri tisztasággal muzsikál ez a fiatal művész és a zenekar itt is hibátlanul oldotta meg nehéz feladatát; Liszt Haláltáncában a halál kísérteties komorságát a nagy műveket jellemző egyetemes nyugalom oldja föl és Varsá­nyi László zongoraművész biz­tos kézzel, alapos tudással bi­zonyította be ezt a törvényt? A szünetben élénken beszél­getnek a hallgatók és minden­ki úgy érzi, Cegléd nem úgy­nevezett fővárosi nívójú elő­adást hallgat — hiszen a „fővá­rosi nívó” napjainkban sok zagyvasággal elegy — hanem igazi, tiszta művészet bontako­zik ki előttük. A szünet után az ünnepi est legvirtúózabb száma követke­zik; Mendelssohn hegedűverse­nye. Garay György mértéktar­tó mesteri előadásában a ro­mantikusan ívelő mű klasszi­kus tisztaságban tündökölt. Se­hol fölösleges pátosz, vagy bra­vúr, és Stradivárija csupán hű­ségesen engedelmeskedik a ki­tűnő művésznek?,, J Befejezésül Kodály Galántai táncok című művét játszották a szimfonikusok, a nagy ma­gyar mesterhez hű tolmácsod lás ban. Az előadás végétért. Amikor kiértünk az utcára, úgy érez­tük, megszűnőben van a pro­vincializmus. A ceglédi feszi­val példája erre utal. Gimes Imre i“"""........... .....................................................................................................■Mim.i.m.Mmmi.....................................................mm........................iii.iinmmmiiiram......immM»..................immunra. I B. Tibor kósdi is* ! kolás — aki Vácott | jár a gimnázium el- ! ső osztályába — ál­lott vádlottként ked­Újjáalakult a Pest megyei békebizottság _ és felhívással fordul! a megye lakosságához Kedden délelőtt újjáalakult a Pest megyei békebizottság és megválasztotta elnökségét, a társadalom legszélesebb réte­geiből. Az elnökség — habár nem teljes még — első feladat­ként felhívással fordult a megye lakosságához. A felhívás a következő: „Sokat hallunk ezekben a napokban a nukleáris fegyverek háborús célra való felhasználását célzó kísérletekről. Mi. a Pest megyei békebizottság tagjai a megye békét akaró dolgo­zói nevében tiltakozunk az ilyen kísérletek ellen. Követeljük a tömegpusztító fegyverek gyártásának és a velük való kísér­letek azonnali beszüntetését. Nem akarunk háborút, mindent elkövetünk a béke meg­védése érdekében, hogy velünk együtt az egész világ népe bé­kében élhessen. Felhívjuk a megye lakosságát, mozgalmunk valamennyi hívét: vegyen részt a békebizottságok újjászervezésében és saját lakóhelyükön, üzemükben csatlakozzanak a világszerte megindult tiltakozó mozgalomhoz." den a Pest megyei Bíróság Barcs Vil- mos-tanácsa előtt. A vád az volt elle­ne, hogy április 17- én Kósdon az au­tóbusz-megállónál és a Dózsa György úton 'kézzel írt uszító tar­talmú röpcédulát ra­gasztott ki. A tár­gyalás nem ígérke­zett sem izgalmas­nak, sem megle­pő fordulatokban bővelkedőnek. Mégis azzá vált. Az értelmes arcú gyerek nehezen, akadozva tette meg vallomását. Nem ta­gadott semmit, elis­merte, ő írta s ra­gasztotta ki az uszí­tóhangú röpcédulá­kat, — Ki bízott meg, hogy ilyen röpcédu­lákat írj? — kérdez­te tőle az elnök. A fiú némi habo­zás után így vála­szolt; f'V/ftu/Vw.­a Szabad Európa-rádíó —- Senki. Édesapá- mék többször egye­dül hagytak a lakás­ban. Ilyenkor be­kapcsoltam a rádiót és a Szabad Európa- radiót hallgattam. A röpcédulára írt kife­jezéseket is ezekből az előadásokból szedtem össze. A tárgyalóterem­ben erre a kijelen­tésre olyan csend lett, hogy a légy zümmögését is hal­lani lehetett volna. A fiú sírásba csuk­ló hangon folytatta a vallomásét.­— Tessék hazaen­gedni, soha többet nem teszek ilyet. Inkább összetöröm a rádiót, minthogy többet a Szabad Eu­rópát hallgassam. B. Tibor kihallga­tása után az apa lé­pett a bírói emel­vény elé. — Jó gyerek ez — mondotta —. soha semmi baj nem volt vele. Otthon csak a legjobbat tanulta, hiszen az ellenforra­dalom alatt a közsé­gi tanács titkára vol­tam és én voltam az, aki megakadályoz­tam, hogy 11 vagon gabonát elhurcolja­nak és összerombol­ják a szeszfőzdét. Magam is az ellen­forradalmárok fe­ketelistáján voltam. Tőlem csak a népi demokrácia megbe­csülését tanulhatta, hiszen 1944 előtt nincstelen zsellér- ember voltam és most a népi hatalom jóvoltából, önkép­zéssel a helyi erdő­kitermelő vállalat könyvelője lettem. A bizonyítási anyag ezzel befejeződött, utána Pál Zoltán ügyész tartotta meg vádbeszédét, amely­ben többek között ezeket mondotta: — Vizsgálni kell, miért követte el a vádlott tettét. A szü­lői házban a legjob­bat, a legszebbet kapta. Hiszen gim­náziumba is beírat­ták. Tettével a gye­rek saját szülei el­len is fordult, s en­nek kizárólag a Sza­bad Európa-rádió az oka. Ezek a renegát magyarok voltak a felbujtók, akik el­vakították és félre­vezették. Mégegy- szer ismétlem, fő­bűnös a Szabad Eu­rópa, mert csak ne­kik fáj, hogy a volt cselédek szabad em­berek, nekik fáj, hogy nálunk nincs kizsákmányolás. A bíróság izgatás bűntettében mon­dotta ki bűnösnek B? Tibort, melyért egy évi börtönre ítélte, ezt azonban három évi próbaidőre fel­függesztette? — ár —

Next

/
Thumbnails
Contents