Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936
28 kében. Ez a történelem, a földrajz és a magyar nyelv tanárainak legszebb hivatása. Ez a tudat adja meg a magyar öntudat és magyar büszkeség fenkölt érzését, melynek birtokában növendékeink ráeszmélnek, hogy nem vagyunk kis nép, s hogy népünk még számszerűleg is előkelő helyet foglal el; azonban még többet is képviselünk, mert nem a mennyiség, hanem a minőség a döntű egy nemzet jövőjének biztos megalapozásánál. A jellemnevelés ugyancsak sarkalatos tétele intézeti nevelésünknek. Ezért minden alkalommal igyekeztünk megértetni növendékeinkkel, hogy minden lépésük és cselekedetük végeredményben a magyar nemzet nagy célját szolgálja, tehát a kötelességteljesítés annak előnyére, a hanyagság pedig annak hátrányára szolgál. Elsősorban tehát a munkaszeretetét és kötelességtudást akarjuk növendékeinkbe belenevelni, hogy majdan élethivatásukat becsületes, dolgozni kész lélekkel kezdhessék meg. Végső célunk a hazafias, szilárdjellemű, tisztaerkölcsű, kötelességtudó, előkelő gondolkozású, finom modorú, edzett, egészséges lelkű és testű ifjú kialakítása. A fegyelmi állapot általában véve jó volt. Elég gyakoriak voltak ugyan a gyerekes csínytevések és az internátusi szabályokat sértő kisebb vétségek, melyeket a „Rendtartásiban előírt fegyelmi büntetésekkel toroltunk meg. Mindenkor azon voltunk, hogy a növendékek megtartsák életkedvüket és életörömüket s megőrizzék gyermeki lelkületűket, derűs kedélyüket, de csak addig a mértékig, míg az internátusi nevelés fegyelmi rendelkezéseit meg nem sértik. A fegyelmi eszközök igénybevételénél azonban óvatosak voltunk, s csak akkor nyúltunk azokhoz, mikor már meggyőződtünk arról, hogy a kioktatás, figyelmeztetés, a becsületérzésre való hatás, a szülők közbelépése és a jövőben elmaradhatatlan következményekre való utalás már eredményre nem vezettek. Az intést és rovást csakis a legvégsőbb esetben alkalmaztuk, mert jól tudjuk, hogy a fenyítésektől jó eredményt csak akkor várhatunk, ha azok a növendékek jól megismert lelkitulajdonaihoz, jellemvonásaihoz és vérmérsékletükhöz szabottak. f) A növendékek továbbképzése. A rendes, rendkívüli és internátusi tantárgyakba való elmélyedésen kívül különös gondot fordítottunk arra, hogy növendékeink megismerkedjenek a világot mozgató napi eseményekkel. Ezeket a „Világesemények" tábláján függeszetettük ki. Nevezetesebb események alkalmából (pl. az olasz királyi és császári uralkodópár budapesti látogatása) a magyar rádió helyszíni közvetítését hallgatták növendékeink. A növendékek továbbképzését szolgálták azok az előadások és ismertetések is, melyeket az intézet tanárai és nevelői részint a tanórákon, vagy külön alkalmakkor tartottak a növendékeknek, másrészt pedig maguk a növendékek vállalkoztak ily előadások megtartására. Az elmúlt tanévben a tanári és nevelői kar az alábbi előadásokat tartotta a növendékek részére továbbképzés címén: Hannig Pál őrnagy: Illemtan és jellemnevelés. A tiszta férfiúság. — V—VIII. évf. * Mednyánszky Sándor őrnagy: A magyar nemzet hivatása Európában. Híres magyar hadvezérek. — I—II. évf. Hartos Frigyes százados: Híres magyar hadvezérek. — III—IV. évf. Légrádi Elek százados: A magyar jövő s az intézeti nevelés. — A prot. növendékek csendes napjain.
