Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936
11 Ha ezeket a tárgyi szempontokat tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy Pécs nem érdemtelenül élvezte már előre a hatalmas honvédelmi miniszter jóindulatát. Pécsett ezidőben egy cs. és kir. gyalog, egy honvéd lovas dandárparancsnokság, a 44. közös gyalog-, a 19-ik honvéd gyalog-, a 8. honvéd huszárezredek és a pécsi háziezrednek, a 52. közös gyalogezrednek pótzászlóalja állomásoztak. Mint iskolaváros 2 főiskolájával, éspedig hittudományival és jogakadémiájával, továbbá fiú- és leányközépiskoláival Magyarország vidéki városai között már akkor is az első sorban állt. Mint püspöki és vármegyei székhely ősi kultúr javak: a vallásosság és nemzeti szellem őrizője és fellegvára volt. Vasúti összeköttetései kedvezőek, fekvése elsőrendű, egészséges, s már 1891-től, sok nagyobb várost megelőzve, vízvezetéke van kitűnő mecseki forrásvízzel. A többi főispán jelentései. A miniszteri leiratra egyébként a jelentéstételre felszólított törvényhatóságok főispánjai az elrendelt időn belül valamennyien kedvező választ küldtek. A kiszemelt városok polgármesterei tisztában voltak azzal, mit jelent városuk részére egy nevelő- intézet felállítása, így a főispánok révén mind készségüket nyilvánították a feltételek teljesítésére. Nagyvárad utólagos kiszemelése. A honvédelmi miniszter fenti leiratában megnevezett városok mellett május hó folyamán, mint a minisztertől utólag kiszemelt város, megjelenik Nagyvárad. Az előzményekről a rendelkezésre álló akták nem adnak felvilágosítást. A miniszter a város főispánját Láner György tábornok, a honvédelmi minisztérium anyagi csoportjának főnöke révén szólítja fel az előbbi városok főispánjaihoz intézett bizalmas felhívásban foglaltak szerint jelentéstételre, s Beöthy Pál bihari főispán május 25-én jelenti, hogy Nagyvárad is kész a feltételeket teljesíteni. Mi okozta azt, hogy a miniszter utólag Nagyváradot is felvette? Mi okozta azt, hogy Temesvárra is gondolt, melynek ezidőben már volt közös hadapródiskolája? Miért szemelte ki a miniszter Győrt, Sopront, Eperjest? Ezekre a kérdésekre az akták nem adnak választ, s nekünk a pécsi hadapródiskola megalapításával kapcsolatban nem lehet feladatunk e kérdések megoldása. — A kiszemelt helyek mindegyike alkalmas volt egyik katonaiskola elhelyezésére, de mellettük más városok is alkalmasok lettek volna. A he- lyek kiválasztása őfelsége, illetve felelős minisztere hatáskörébe tartozott, s a miniszter a kiválasztás tekintetében — úgy látszik — belátása szerint járt el. Nagyvárad utólagos kiszemelése természetesen csökkentette a korábban felveti városok esélyeit. A törvényjavaslat beterjesztése május 26-án. 1897. május 26-án a miniszter a képviselőházban beterjesztette a honvéd nevelő- és képzőintézetekről szóló javaslatát. A javaslatot az országgyűlés és az egész magyar közvélemény lelkesedéssel fogadta, mert benne régi nemzeti kívánságok megvalósítását látta. A honvédelmi minisztert és a kormányt pártszervezetek, törvényhatóságok, városok feliratokban és táviratilag nagy számban üdvözölték. Szeged felirata valamelyik honvéd nevelőintézet ottan való elhelyezéséért. Ezt tette Szeged város tanácsa nevében Pálfy Ferenc polgármester a törvény- javaslat benyújtása után 2 nappal, május 28-án, s terjedelmes feliratban kérte a minisztert, hogy az egyik új intézetet Szeged városában helyezze el. A felirat hivatkozik Szeged jó fekvésére, vizére, sok iskolájára, kedvező vasúti összeköttetéseire és arra, hogy Szeged a 2-ik honvédkerület székhelye. Pécs felirata a honvédelmi miniszterhez. Pécs városa is megmozdult, hogy biztosítsa magának a sikert. Június 3-án közj
