Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1935

Gróf ZRÍNYI MIKLÓS.

Intézetünk névadó hőse: gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári vértanú, 1508. körül született; születésének helyét nem ismerjük. Atyja idősb Zrínyi Miklós, anyja Korbáviai Ilona.

1529-ben, mikor II. Szulejmán Bécset ostromolta, V. Károly császár vitézségéért paripával és aranylánccal jutalmazta. Közéleti szereplése 1542-ben kezdődött, amikor I. Ferdinánd király Pest ostrománál tanúsított hőstette jutalmául horvát bánná nevezte ki. Mint bán a horvát végek oltalmát látta el, részt vett az 1543 - 44-iki, az 1552-56-iki harcokban. 1557-ben lemondott a báni méltóságról, mire a király tárnokmesterré tette meg, 1561-ben saját kérésére ráruházta a szigeti kapitányságot, majd 1563-ban a dunántúli fő- kapitányságot. Zrínyi már eddigi szereplésével is beírta nevét a magyar történelembe, de hallhatatlanná Szigetvár védelme és itt elszenvedett vértanúhalála tette. Mint dunántúli főkapitány rábízhatta volna a vár védelmét másra, de nem tette, hanem maga zárkózott abba. Amit Zrínyi és hozzá méltó társai az 1566. augusztus 6-tól szeptember 7-ig tartó ostrom alatt véghezvittek, az a magyar hadtörténelem legdicsőbb lapjaira van feljegyezve.

Dudinszky Rudolf festőművész a hagyományos Zrinyi-arcképet vette alapul müve megalkotásánál. Sikerült neki hősünk vonásaiban a magabízó, minden veszedelemmel szembeszálló bátorságot, acélos, ősmagyar akaratot, « a nagy feladatok végrehajtására szóló elhivatottságot, egyszóval a hős és vértanú Zrínyi Miklós egyéniségét kifejezésre juttatni. Zrínyi mögött a szigetvári vár mai állapotában szolgál hátterül.