Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1933

senyen pedig a hegyre való kapaszkodás közben a csúszós deszkákon az izmok, s főként a szív rendkívüli megerőltetésnek van kitéve még akkor is, ha edzett, gyakorlott a síző. A síverseny tehát a Zrínyicsapattól rendkívüli teljesítményt követelt, mert hiányzott a megfelelő, a többiekével egyenlőértékü előkészítés, gyakorlat. Éppen ezért búcsúszavam Hozzátok az volt, hogy tegyétek meg becsületesen azt, ami erőtöktől telik.

S derekasan megálltátok helyeteket.

A lesíkló-versenyben Rudnay Béla V. é. növ., a legfiatalabb versenyző, a 15 induló között a 4. lett. A futóversenyben a Zrínyicsapat nem ért el ugyan helyezést, de míg a többi versenyző teljesen kimerülve, halálsápadtan ért a célhoz, addig a Zrínyi-növendékek röviddel az elsők után frissen és a legjobb erőben futottak be, mely körülményt az orvosi vizsgálat is igazolta.

Hátra volt még az utolsó napon a járőr-verseny, melyben a három intézet válogatott legjobb ötös csapata indult. Az előző két nap sikertelensége folytán a hangulat nyomott volt, de a kisded Zrínyi-csapat összesúgott, összebúgott és kitermelte magából tudásban, erőben az öt legjobb futót. És ez a kiválasztott öt növendék erejének, tudásának s fegyelmezettségének, győzniakarásának teljes latbavetésé- vel véghezvitte a lehetetlent, elvitte a pálmát még az annyira gyakorlott Hunyadiak és Rákócziak elől is. Patrónusunknak, Zrínyi Miklósnak, a legönfeláldozóbb hadvezérnek és legönzetlenebb hazafinak szelleme elkísérte bajtársainkat az alpesi hegyek közé, s az ő szelleme fokozta növendékeink lelkében a kötelességteljesítést, s az intézet, az Alma Mater iránt érzett szeretetet, a szívós akaratot, mely végtére is győzelemre segítette a Zrínyi-színeket.

Ezt akartam kiemelni, kedves Fiaim !

Ez a szívós akarat, ez a fáradtságot nem ismerő kötelességérzés, ez az áldozatos közszellem örökké csillogó példaadás legyen az intézet minden egyes tagja előtt a jövendőre nézve nemcsak a sportok ágazataiban, tanulmányi téren, hanem az élet minden megnyilvánulásában is.

Lelkes magatartásáért és kiváló teljesítményéért szeretettel üdvözlöm mind a magam, mind az egész intézet nevében az intézet alpesi versenycsapatát, amely újabb hírt és dicsőséget szerzett a veretlen Zrinyi-színeknek.“

4. Magyar Hiszekegy. —Énekelte a növendéki énekkar.

Március 15-én, az alkotmányos szabadság évfordulóján matiné keretében ünnepeltük a nap jelentőségét az előzőleg megtartott ünnepélyes istentiszteletek után. Műsorunk a következő volt:

1. Erkel Ferenc: Ábránd a „Bánk bán“ c. operából. — Játszotta a növendéki zenekar.

2. Gyula diák: Márciusi zsoltár. — Szavalta: Toperczer Kálmán Vili. é. növ.

3. Ünnepi beszéd. — Elmondta: Morlin Imre VIII. é. növ.

4. Ne sírj, ne sírj... Jelenet Móra László és Radványi Kálmán költeményei nyomán. — Előadták : Környei Tibor I. é., Vitányi Attila és Rudnay Béla V. é. növendékek. A „Tavasz elmúlt...“ c. dalt és a „Himnuszt“ énekelte a növendéki énekkar.

5. Rákóczi-induló. Játszotta a növendéki zenekar.