Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932
06 5. A szülőknek fontos kötelességük, hogy mindig tudják és állandóan ellenőrizzék is azt, hogy fiaik szabadság alatt vagy kimenőn kikkel érintkeznek s kik a barátaik. Különösen a pubertás korában levő ifjaknál (14—18 évesek) kell a legjobban arra ügyelni, hogy az úgynevezett „hívatlan nevelők“ (barátok stb.) ne zavarják meg lelkivilágukat. 6. Sohase tévessze szem elől a szülő azt, hogy magatartása, minden tette és beszéde nevelőhatással van gyermekére. Beszéd és tett mindig összhangban legyen, mert „rombadől minden, amit építettünk, ha nyilvánvalóvá lesz, hogy másként beszélünk és másként élünk“. 7. Az iskolai Rendtartás és Házirend hosszú és alapos pedagógiai tapasztalat bölcsen leszűrt eredménye; célkitűzései a serdülő ifjúság nevelésének legideálisabb eszméjét — a jellem fejlődését — szolgálják. A Házirend nevelőhatása főként abban van, hogy az akaratot gyakorolja, hogy az ne csapongjon korlátlanul, hanem tiszteletben tartsa mások jogait s a közösség szentesítette szokásokat. Ezek elengedhetetlen követelményei a műveltségnek, mert „elsősorban az indulatok megfékezése, az önuralom, az érzelmek finomabb differenciáltsága s az akaratnak nem hirtelen kitörő explozív ereje, hanem állandó kitartó állhatatossága az igazán művelt ember tulajdonsága a primitív emberrel szemben“. A miért is elvárható, hogy mind a szülők, mind a növendékek a Rendtartás és Házirend utasításait ne tartsák mesterséges tilalomfának, sem tanári akadékoskodásnak, hanem a nehéz gyermek- nevelés tízparancsolatának, melynek legpontosabb követelése a nevelők és növendékek legszentebb kötelessége. 8. A szünidő alatt növendék 21 órán túl az utcán egyedül nem tartózkodhatik. Kávéházat, vendéglőt vagy hasonló szórakozóhelyet növendék kizárólag csak hozzátartozói társaságában kereshet fel és csakis étkezési időben. II. II. Kivonat a 220.287^. b—1924. számú V. K. M. rendelettel kiadott „Rendtartás“ és intézeti „Házirendéből. 1. Általában. A hozzátartozók kötelesek az intézeti szabályokhoz mindenben alkalmazkodni, fiaikra az intézet által kívánt irányban befolyást gyakorolni; az évfolyamfőnök, vagy igazgató által kért felvilágosításokat megadni; fiuk előmenetele és magaviseleté iránt érdeklődést mutatni, általában az intézeti nevelői munkát élénk közreműködéssel helyes irányban támogatni. Azok a növendékek, akiknek hozzátartozói e szabályokhoz figyelmeztetés után sem alkalmazkodnak, elbocsátásra hozatnak javaslatba. A rendelet alapján nincs akadálya annak, hogy azon szülők, kik az intézet általános nevelési és ellátási rendszerével megelégedve nincsenek, — az ellátási költségek visszatérítési kötelezettségének elengedésével — gyermekeiket az intézetből kivehessék. 2. Tan- és ellátási díj. Nagyságát esetenként állapítják meg. Az 1932/33. tanévre az ellátási díj 950 P-ben, a tandíj 72 P-ben állapíttatott meg. A tandíj fizetése — teljes árvaságra jutott és vagyontalan nönendékek kivételével — minden növendékre kötelező. Köztisztviselők fiai fél tandíjat fizetnek. A tandíjat minden év szeptember 15-ig a Gh-nak egy összegben kell befizetni. Teljesen díjmentes, államköltséges növendék tandíja az igazgatóság engedélye alapján negyedéves részletekben fizethető. — E tárgyban alaposan indokolt és teljes vagyontalansági igazolással ellátott kérelmeket szeptember 15-ig kell beadni. Tandíjmentességi kérelmek kellő hatósági igazolások mellett szeptember 15-ig terjeszthetők be. Az ellátási díjakat félévenként előre,
