Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932

46

c) Látogatások.

Hórnan Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltósága Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi és Vargha Imre pénzügyi államtitkárok, Szapáry Lajos gróf főispán, Nendtvich Andor polgármester és Fischer Béla alispán kíséretében május 13-án tüntette ki intézetünket magas látogatásával. Ez alkalommal résztvett a Vili. évf. évvégi összefoglalásán, a II. évf. német óráján, a növendékek torna- és cserkészgyakorlatain, végül pedig megtekintette az intézet helyiségeit, szertárait és a tornateret.

Sipos Árpád nevelésügyi felügyelő úr ő nagyméltósága december 14. és 16. között;

a VKM. Vtb) ügyosztályának vezetője, Marsik Jenő vezértanácsnok úr ő méltósága két ízben, november 22—25. és és április 27—29. látogattta meg az intézetet.

Haász István róm. kát. püspök úr ő méltósága április 2. és 3-án szemlélte meg a róm. katolikus vallásoktatást.

Dr. Málray Rudolf tanker, kir. főigazgató úr ő méltósága január 24. és 26. között végezte évenkénti hivatalos látogatását intézetünkben.

E hivatalos látogatásokon kivül még az alábbi közéleti előkelőségek tisztelték meg magas látogatásukkal intézetünket;

Albrecht kir. herceg ő fensége február hó 9-én és június 7. és 8-án,

Kállay Miklós m. kir. földmivelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága szeptember 9-én és

Fabinyi Tihamér m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága május hó 14-én.

d) Valláserkölcsi nevelés.

Az 1926. évben kiadott Középiskolai Rendtartás különös figyelmet szentel a valláserkölcsi nevelésnek. A Rendtartás értelmében a tanár munkája korántsem merül ki a tanításban, mert „ . . . a szülői házzal karöltve minden tanárnak hathatósan közre kell működnie a reábízott tanulók erkölcsös és hazafias irányú nevelésében. Azért minden tanár gondosan figyelje meg tanítványait és igyekezzék minden olyan körülményt elhárítani, mely nevelésüknek ártalmára lehet; nemes példaadással, útbaigazítással, tanáccsal és intelemmel szoktassa őket rendre és Hiedelemre, erősítse őket erényeikben s törekedjék hibáikat megjavítani. Kiváltképen pedig arra legyen gondja, hogy a tanulóra ne legyenek kártékony befolyással semmiféle olyan áramlatok, melyek sem a nemzeti történet múltjában, sem a nemzeti közélet igazi jelen életében nem gyökerezve, a társadalom, a tudomány, az irodalom terén támadják a nemzeti, családi és egyéni élet hagyományos értékeit. Ez áramlatok mérges hatása ellen legjobban úgy védik meg a tanárok a tanulók lelkét, ha példa és oktatás útján mélyen és eltörölhetetlenül beoltják lelkűkbe a mély vallásosságot, a keresztény erkölcsi világfelfogást, a tiszteletet a magyar nemzeti történet nagy hagyományai iránt és az ezeréves Magyarország területi integritásához való törhetetlen ragaszkodásukat“. (A Magyarországi középiskolák Rendtartása 80. §.)

A római katolikus növendékek minden vasár- és ünnepnapon szentmisét és szentbeszédet hallgattak. Az év folyamán négyszer járultak a szentgyónás és áldozás szentségéhez. Októberben megtartottuk a rózsafüzér-ájtatosságot. November elsején tanáraik vezetésével résztvettek a növendékek a Központi temetőben megrendezett gyászünnepélyen, november 2-án pedig az intézet kápolnájában megtartott gyászmisén, hamvazószerdán hamvazásban részesültek növendékeink. Március 30., 31. és április 1-én voltak a lelki- gyakorlatok P. Kiss Szaléz ferencrendi áldozópap vezetésével. A lelkigyakorlatok tárgya a harmonikus ember volt a következő tagoltságban: a kis ember, a nagy ember, az