Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1931

8. Az ifjúsági egyesületek működése.

a) A „Zrínyi Miklós“ önképzőkör.

„Zrínyi Miklós“ önképzőkörünk szeptember 20-ón alakult meg azzal a céllal, hogy növendékeink irodalmi és művészeti készségét fölkeltse, növelje és irányítsa.

Az intézet igazgatója vitéz Zitás Bertalan tanárt bízta meg az önképzőkör vezetésével. Megnyitó beszédében rámutatott a kör munkájának fontosságára, majd kitűzte a célt és az irányt. Felhívta a figyelmet a klasszikus írók tanulmányozása mellett a modern irodalom jeleseire is. Jobb és biztosabb itt az iskolában kellő irányítás mellett foglalkozni minden irodalmi jelenséggel, mint tájékozatlanul állni, vagy kellő kritika és vezető nélkül beleszabadulni.

Majd a tisztikar megválasztása következett titkos szavzás útján. Növendék) elnök lett Balikó János VIII. é. növ, alelnök Görgey Vince VIII. é. növ., a II. félévben Preyer Hugó VIII. é. növ., jegyző Balikó Lajos VII. é. növ., aljegyző Gagyi Béla VII. é. növ.; bizottsági tagokká megválasztattak: Preyer Hugó, Sztranyaoszky Pál, Knopp Istoán VIII., Tormássy Tibor és Balthazar Imre VII. é. növendékek. A kör rendes tagjai a VII. és VIII. évf. növendékei, hallgató tagok esetenként a VI. évf. megfelelő eredményű növendékei.

A kör háromhetenkint ülésezett, s összesen 15 ülést tartott: 1 alakulót, 8 rendes gyűlést, í rendkívülit, 4 díszgyűlést és i zárógyűlést.

A gyűléseken komoly munka folyt; felolvasások, szavalatok, eredeti költemények, műfordítások, novellák szerepeltek műsoron, sőt ének- és zeneszámok is tették változatossá a tárgysorozatot.

Megnehezítette a kör munkásságát részint az intézet túlzsúfolt munkarendje, részint az ifjúsági könyvtár hiányossága. Azonban így is több kimagasló tanulmányt készítettek. Különösen Preyer Hugó és Sztranyooszky Pál VIII. é. növ. munkásságáról kell dícsérőleg megemlékeznünk. Előbbi Wilde Oscarral kapcsolatban az újabb angol irodalomról tartott ismeretterjesztő, utóbbi „A modern líra útja“ címen a legújabb költői irányokat ismertette kellően illusztrálva.

A kör a pécsi irodalmi élet jelesebb mozzanataira is fölfigyelt. Képviseltette magát a „Janus Pannonius irodalmi társaság“ egyik kulturestjén, mikor is Ravasz László és Surányi Miklós felolvasásában, ill. szabadelőadásában volt alkalmuk gyönyörködni. Az itt szerzett tapasztalatokról Czebe Miklós VIII. é. növ. referált. Kül- döttségileg vett részt a kör Mécs Lászlónak, az ihletett papköltőnek előadóestjén is. Ezzel kapcsolatban Preyer Hugó VIII. é. növ. tartott kimagasló beszámolót a körnek. Ez volt a kör idei működésének legszebb teljesítménye. Végül testületileg jelent meg a kör a Nemzeti Színházban megrendezett Goethe-emlékünnepélyen.

A sok alanyi költemény túltengése háttérbe szorult, s átengedte helyét a prózának, ill. a komolyabb, közérdekű irodalom formáinak. Azonban így is két növendék említésre méltó eredményt mutatott fel lírai költeményeivel: vitéz Bán- földy Antal VIII. é. és Balthazár Imre XII. é. növ. Elbeszélő költeményekre, főként hu morosra is akadt kiemelkedő példa: Czebe Miklós VIII. é. és Gagyi Béla VII. é. növ.