Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1931

31

c) Hivatalos látogatások.

A VKM. V/b. ügyosztályának vezetője, Marsik Jenő vezértanácsnok úr ő méltósága a tanév folyamán december 16—l?-én szemlélte meg intézetünket. Azpn- kívül jelen volt a tanév végén megtartott intézetek közötti sportversenyen is.

Dr. Soltész Elemér protestáns püspök úr ő méltósága április 25. és 26-án szemlélte meg hivatalosan az intézet protestáns vallásoktatását.

Dr. Mátray Rudolf tanker, kir. főigazgató úr ő méltósága március 1. és 3. között végezte hivatalos látogatását, s a 6-án megtartott értekezleten közölte tapasztalatait és észrevételeit a tanári karral.

d) Valláserkölcsi nevelés.

Az 1926. évben kiadott Középiskolai Rendtartás különös figyelmet szentel a valláserkölcsi nevelésnek. A Rendtartás értelmében a tanár munkája korántsem merül ki a tanításban, mert .......a szülői házzal karöltve minden tanárnak hathatósan közre kell működnie a reábízott tanulók erkölcsös és hazafias irányú nevelésében. Azért minden tanár gondosan figyelje meg tanítványait és igyekezzék minden olyan körülményt elhárítani, amely nevelésünknek ártalmára lehet; nemes példaadással, útbaigazítással, tanáccsal és intelemmel szoktassa őket rendre és ille- delemre, erősítse őket erényeikben, s törekedjék hibáikat megjavítani. Kiváltképen pedig arra legyen gondja, hogy a tanulóra ne legyenek kártékony befolyással semmiféle olyan áramlatok, melyek sem a nemzeti történet múltjában, sem a nemzeti közélet igazi jelen életében nem gyökerezve, a társadalom, a tudomány, az irodalom terén támadják a nemzeti, családi és egyéni élet hagyományos értékeit. Ez áramlatok mérges hatása ellen legjobban úgy védik meg a tanárok a tanulók lelkét, ha példa és oktatás útján mélyen és eltiirölhetetlenül beoltják lelkűkbe a mély vallásosságot, a keresztény erkölcsi világfefogást, a tiszteletet a magyar nemzeti történet nagy hagyományai iránt és az ezeréves Magyarország területi integritásához való törhetetlen ragaszkodásukat“. (A Magyarországi középiskolák Rendtartása 80. §.)

A tankerületi kir. főigazgató úr hivatalos látogatása végeztével megtartott értekezleten fentieket még az alábbiakkal toldotta meg: „A magyar horizonton még mindig sötét az uralkodó szín. A magyar nemzet színképében még mindig a sötét vonalak szaporodnak a színes csíkok helyett. A magyar szívósság színei még mindig nem tudtak áttörni a trianoni borúlátón. A férfiak homloka bánatos gond. Az anyáknak a szeme égő könny. A felnőtteknek nincs munkájuk, az ifjúságnak nincs reménye, a gyermekeknek napról-napra kevesebb az örömük. Bánatmagvakkal van telehíntve ez a csonka ország. Reménytelenség csíráival van teleültetve ez az áldott föld. Keresztekkel van teletűzdelve Szent István országa. Sokasodó keresztek a temetőben, súlyos keresztek a vállakon, égő, láthatatlan keresztek a szívekben. Van-e ennek a sötét magyar éjtszakának ki nem hunyt csillaga? Van! A magyar ifjúság! Az akarni tudó, dolgozni akaró, az eszményekért lelkesedő, jellemes magyar ifjúság. Nem tudok meghatottság nélkül a magyar fiúkra nézni. Az ő fiatal vállukon nyugszik a kemény magyar sors legsúlyosabb terhe. Nekünk, magyar pedagógusoknak bíznunk kell abban, hogy a magyar ifjúság el is bírja ezt a terhet. Űgv kell nevelnünk, hogy leikéből kiszáradjon a léhaság penésze. Neveljük úgy az ifjúságot, hogy híven tudjon hinni az eszményekben, s tudjon értük küzdeni is. izma legyen rugalmas, lelke a töretlen erők fészke, válla megújuló világ Atlasza. Érezze, hogy lelkében Isten lakik, izmaiban a magyar őserő szunnyad, képzeletében a magyar hagyományok élnek, homlokán a becsület és munka diadémja ragyog, egész lényében pedig a szebb magyar jövendőt hordozza. Az új magyar honfoglalás fegyvere: a munka, a becsület, a türelem, a kitartás, az áldozat".