Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
4 1901 szeptember 18-án Ő Felsége I. Ferenc József legmagasabb látogatásával tüntette ki az új iskolát, mely a következő évben a tisztté kiképzett növendékek első raját bocsátotta ki magából, s ettől az időtől kezdve évről-évre újabb és ifjabb tiszti sarjadék került ki fényes falai közül. Az első volt növendékek között nem egy magas vezetőállásba jutott, köztük 1905-ben ennek az intézetnek végzett növendékeként került ki vitéz Jákfai Gömbös Gyula, m. kir. honvédelmi miniszter úr ő nagyméltósága is, aki a folyó iskolai év elején, 1930 szeptember 20-án egykori osztálytársaival 25 éves találkozót tartott, s magas megjelenésével e bajtársi összejövetelt szép és emlékezetes ünneppé avatta nemcsak volt osztálytársai, hanem intézetünk részére is. A nevezetes nap emlékét a lépcsőházban elhelyezett márványemléktábla örökíti meg. A pécsi m. kir. honvédhadapródiskola fennakadás nélkül folytatta működését 1918 novemberéig. Alapítása óta tökéletesen felszerelte magát mindazokkal a szükséges segédletekkel, gyűjteményekkel és anyagokkal, melyek az eredményes oktatás és nevelés föltételeihez tartoznak. Tankönyvkészletei mellett többezer kötetből álló könyvtára volt, falait képek, szemléltető eszközök díszítették; természetrajzi, fizikai, kémiai, földrajzi szertárai gazdagok voltak, torna-, vívófelszerelése elsőrangú. Ruha-, ágy-, fehérnemű készletei is nagy értéket képviseltek, amikor a szerbek 1918 november 14-én Pécs városát katonailag megszállták. A pécsi hadapródiskola sorsa ezzel meg volt pecsételve. Riffl Sándor alezredes vezetése alatt az intézet tovább folytatta egyelőre működését, de ez az állapot nem sokáig tartott. December közepén a szerb katonai parancsnok elrendelte, hogy az intézet katonai jellegét azonnal meg kell szüntetni, az intézet csak úgy maradhat meg, ha polgári tanárokkal mint állami iskola működik tovább. Simon Béla állami főreáliskolai tanár vette át az igazgatói teendőket, s az iskolát Szigeti Országúti Főreáliskola név alatt vezette 1919 március 6-ig. Ekkor egy újabb szerb katonai rendelet az iskola működését azonnali hatállyal megszüntette, a növendékeket el kellett bocsátani. Huszonnégy óra alatt mindenki távozni tartozott. Csak a magántulajdont szabad volt elvinni, minden mást az intézetben kellett visszahagyni. A tanári kar a növendékeknek sebtiben kiállította a bizonyítványt, hogy a tanévet el ne veszítsék, s az intézetet minden felszerelésével a szerbek vették birtokukba. A szerbek a rájuk nézve értéktelen könyvtárat széjjelszórták, a gyűjteményeket tönkretették, vagy a gazdag anyagi felszereléssel együtt Szerbiába szállították. A tágas, szép helyiségeket a megszálló szerb katonaság osztagai, parancsnokságai és egyéb intézményei foglalták el. A tanárok és tanítványok pedig elszéledtek, ki merre látott, hordozván lelkűkben a gyötrelmes magyar sors nagy szomorúságát és fájdalmát. így szűnt meg 1919 március 6-án 21 évi fennállás után a pécsi m. kir. honvédhadapródiskola. A megszállás 1921 augusztus 20-án véget ért. A szerbek kiürítették Pécs városát, s átadták azt a bevonuló magyar csapatoknak. Kiürítették tehát a hadapródiskolát is, amelybe legott a nemzeti hadsereg osztagai, csendőrség és ezek irodái telepedtek be. Jutott hely szerencsétlen, hontalan, menekült véreink részére is, akik a vagonlakást cserélték fel az ideiglenes szállásért, melyet az intézet nekik nyújtani tudott. Az épület egy része még így is lakatlan maradt. De ezeket a részeket nem is lehetett birtokba venni és benépesíteni. Ablakaik, ajtaik megrongálódva magukon viselték a 3 évig tartó gazdátlanság nyomait, bennük felhalmozva terjengett a balkáni szenny és piszok. De Pécs és vele nagy vidék újból a kezünkben volt és visszakerült birtokunkba a volt hadapródiskola hatalmas tömbje is. Mi lesz a sorsa?