Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930

4. A tanári kar társadalmi, irodalmi és művészi

tevékenysége.

Bár az internátusi élettel járó sok munka a tanári kar vállaira nagy terhet ró, és számára nagy lekötöttséget és rendkívüli elfoglaltságot jelent, azért a tantestület tagjai megtalálták a módját annak, hogy az iskolai munka mellett szaktárgyaik és érdeklődésük körének megfelelő társadalmi, közművelődési, tudományos, irodalmi és művészi mozgalmakban is tevékeny részt vegyenek, illetőleg, hogy szaktárgyaik és a pedagógia tudományának a területén végzett kutató munkájuk eredményéről önálló előadásokban és felolvasásokban beszámoljanak.

Garay Lajosnak „Visszapillantás intézetünk múltjára“ címmel cikke jelenik meg ebben az értesítőben. Az egész tanári karnak „Pestalozzi paedagógiája“ címen, az

I. tanulmánycsoportnak pedig „Földrajzoktatásunk és a honvédelem“, „Rohan herceg kisebbségi tervezete“ és „A történelemtanításnak újabb irányai“ címmel tartott előadásokat.

Hollós Sándor a III. tanulmánycsoport értekezletein „A két Bólyai“-ról, „A földrengéséről és „Népesedési mozgalmunk újabb fejleményeiéről értekezett.

vitéz Kárpáthy Olivér az egész tanári karnak a VIII. C) osztályban mintaórát mutatott be a német nyelv- és irodalomból, az I. és II. tanulmánycsoport értekezletein pedig „Az oberammergaui passiójátékok“, „A német nyelv tanítását érintő módszerek“, „A magyar irodalom tanításáról“ és „A tanévvégi összefoglalásokon követendő módszeri'ől és eljárásról“ címmel tartott előadásokat.

Major Jenő a II. tanulmánycsoportnak „Rómáéról és „A középiskolai tanár feladatáról és munkájáról“ tartott ismeretterjesztő előadásokat.

Szenlpétery Kristóf festményeivel és szobraival részt vett a pécsi Képzőművészek és Műbarátok őszi és tavaszi tárlatain, a III. tanulmánycsoport előtt pedig „A karosszék története“ és „L’ art pour 1’ art“ címen két értekezését olvasta fel.

Véyvári István az egész tanári karnak „A nevelésnek iskolán kívüli akadályai“- ról, a III. tanulmánycsoportnak „Az írásbeli feladatok“ és „A tantárgyak egyenlő értőké“-ről tartott előadásokat.

5. A tanítás anyaga.

a) Rendes tantárgyak. Intézetünkben az oktatás menete még a régi reáliskolai tantervhez igazodott. Az előírt tananyagot szabályszerűen elvégeztük. Az olvasmányokra, könyvnélküliekre és írásbeli dolgozatokra vonatkozólag is az érvényben lévő szabályokhoz igazodtunk.

b) Rendkívüli tantárgyak voltak az olasz nyelv, a német társalgási gyakorlatok és a gyorsírás.