Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1929

4. A tanári kar társadalmi, irodalmi és művészi

tevékenysége.

Bár az internátusi élettel járó sok munka a tanári kar vállaira nagy terhet ró, és számára nagy lekötöttséget és rendkívüli elfoglaltságot jelent, azért a tantestület tagjai megtalálták a módját annak, hogy az iskolai munka mellett szaktárgyaik és érdeklődésük körének megfelelő .társadalmi, közművelődési, tudományos, irodalmi és művészi mozgalmakban is tevékeny részt vegyenek, illetőleg, hogy szaktárgyaik és a pedagógia tudományának a területén végzett kutató munkájuk eredményéről önálló előadásokban és felolvasásokban beszámoljanak.

Beksics Olivér intézeti igazgató a tanári értekezleteken a tanítás mikéntjére és a nevelésre vonatkozólag állandóan adott irányítást, továbbá beható megbeszélés tárgyává tette az általa összeállított ,,Nevelési irányelvekkel

Gombos Lajos a tanári karnak egv előadást tartott, az I. tanulmánycsoportnak kettőt; az elsőt „Középiskolai törvények és középiskoláink szervezete“, az utóbbiakat „A tanár és növendék erkölcsi viszonya“, illetőleg „Az ifjúkor erotikája és sexu- alitása“ címmel.

Habász Kristóf a IV. tanulmánycsoport havi értekezletein nevelési kérdéseket tárgyalt.

Garay Lajos ismeretterjesztő előadást tartott az intézet növendékei részére „A világháború utáni államalakulatok“ címmel.

Ginzery András a III. tanulmánycsoport értekezletén „Az erjedés problémájáról“ értekezett.

Hiduéghy Sándor az I. tanulmánycsoport értekezletén „Páneurópai törekvések“, a növendékeknek „Rákóczi Ferenc alakja a kuruckor költészetében“, végül az egész tanári karnak „A modern földrajzoktatás“ címmel tartott előadásokat

Hollós Sándor a III. tanülmánycsoportnak „Az L. Z. 127. Graf Zeppelin jelzésű léghajódról tartott előadást.

vitéz Kárpáthy Olivér az egész tanári kar előtt „A magyar fogalmazástanításról“, az I tanulmánycsoport értekezletein „Az irodalmi olvasmányról“ és „A tanévvégi összefoglalásokról“, a II. tanulmánycsoport értekezletein pedig „Iskola és irredentizmus“, valamint „A tankönyvek“ címmel tartott előadásokat.

Kiglits István az egész tanári kar előtt olaszországi tanulmányutjáról számolt be, az I. tanulmánycsoportnak pedig „A gyorsírás kötelező tanításának prólémája“, a II. tanulmánycsoportnak pedig „A fascizmus“ címmel tartott ismeretterjesztő előadásokat.

Major Jenő a II. tanulmánycsoportnak a figyelmét fölhívta az idegen nyelvek tanításának új módszereire, továbbá néhány nevelési tényezőt világított meg.

Molnár Bélának „Uj pedagógiai irányok Európában“ címmel értekezése jelenik meg ebben az értesítőben. A III. tanulmánycsoport egyik értekezletén „Széchenyi katonai pályafutásá“-ról tartott felolvasást. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának őszi és tavaszi tárlatain több festményét állította ki.