Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1928
IV. A tanári kar társadalmi, irodalmi és művészi tevékenysége. Bár az internátusi élettel járó sok munka a tanári kar vállaira nagy terhet ró és számára nagy lekötöttséget és sok rendkívüli elfoglaltságot eredményez, azért a tantestület tagjai megtalálták a módját annak, hogy az iskolai munka mellett a szaktárgyaik és érdeklődésük körének megfelelő társadalmi, közművelődési, tudományos, irodalmi és művészi mozgalmakban is tevékeny részt vegyenek, illetve, hogy a szaktárgyaik és a pedagógia tudományának területén végzett kutató munkájuk eredményéről önálló előadásokban és felolvasásokban — különböző hallgató közönség előtt — beszámoljanak. vitéz Bucsy Béla két tudományos felolvasást tartott a tanév folyamán. Az egyiket az intézet teljes tanári kara előtt: „A fiatalkorúak modern büntetőjoga és az iskola“ címmel, a másikat a III. tanulmánycsoport keretén belül Jedlik Ányos életéről és működéséről. Éri Béla „Magyarország a trianoni béke előtt és után“ címmel előadást tartott a pécsi leventeifjuság számára.1 Az I. tanulmánycsoport rendes havi gyűlésein két előadást tartott, az elsőt „Az angol birodalom jelenlegi szerkezete“, a másodikat „Az állatok szellemi tevékenysége“ címmel. Tartott egy ismeretterjesztő előadást az intézet növendékei részére is. Ennek címe volt „Átöröklés és nemzetvédelem.“ Faith Ágoston a tanári karnak egy előadást tartott, az I. tanulmánycsoportnak kettőt, az elsőt „A nevelő és oktató munka főbb elvei“, az utóbbiakat „A nevelés és tanítás kapcsolata“, illetve „Az iskolai munka célkitűzése“ címmel. Fiispök József-nek egy hadtörténelmi dolgozata jelent meg a Hadtörténelmi Közlemények 1928 évi IV. füzetében „A cs. és kir. 4. lovashadosztály harcai Jaros- lawicénél“ cím alatt. Tartott két önálló előadást is, egyet a pécsi szabadliceum egyesület előadás- sorozatában angolországi úti élményeiről és tapasztalatairól, egy másodikat az idegennyelvi tanulmánycsoport decemberi, illetve márciusi értekezletén „az önfegyelmezésről“. A Dunántúl c. helyi lapban angolból való műfordításai jelentek meg. Garay Lajos szintén előadásokat, illetve felolvasásokat tartott, egyet a levente- ifjaknak „A magyarok őstörténete, honfoglalása és kalandozásai“ címmel, — egyet az intézet tanári kara számára a pécsi bazilikáról, s egyet az I. tanulmánycsoport tanárai részére a Szent szövetségről. Ginzery András a III. tanulmánycsoportnak a törhetetlen üvegről, az intézet teljes tanári karának a háború kémiai eszközeiről, s a leventeifjaknak a növényvilág és az ember viszonyáról tartott felolvasást. Ilidvéghy Sándor az I. tanulmánycsoport ülésein tartott két önálló előadást. Az elsőben az olvasásról, a másodikban a világháború gazdasági következményeiről értekezett. 1 Pécs szab kir. város Leventeegyesületének elnöksége 1928. szept. 25.-én kelt átiratával felkérte az igazgatóság útján az intézet tanári karát, hogy a leventeifjuság számára a téli időszakban ismeretterjesztő előadásokat tartson. A tanári kar tagjai a meghívásnak örömmel tettek eleget s a november 1 -tői február végéig terjedő időben — különböző helyeken — összesen hat előadást tartottak a pécsi leventeiljak részére.
