Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1926
10 mint nálunk, — de ezt mindennél meggyőzőbben az a körülmény fogja bizonyítani, hogy a francia középiskolákban a nyelvtantanulás céljai is messzebb vannak kitűzve, mint a mieinkben. A francia középiskola tanulóinak p. o. a történeti nyelvtanhoz is hozzá kell kóstolniok s az utasítás szerint tisztában kell lenniük azokkal a legegyszerűbb nyelvtörténeti jelenségekkel, melyek a tanult idegen nyelv fejlődésének irányt adtak. Talán kissé messzemenő követelmény s különösen annak látszik, ha a mi modern nyelvi tanóráink aránylag csekély számával állítjuk szembe, de nem jelent hiábavaló, céltalan erőkifejtést ott, ahol ezeknek a modern nyelveknek a tanítására tetemesen több időt fordíthatnak. Az olvasmányok kiválasztására és módszeres feldolgozására vonatkozó részében a francia utasítás megint részletesebb és mélyrehatóbb, mint a mienk. A vezető gondolatok kb. azonosak: az olvasmányok szakszerű feldolgozásának és a fordításnak a nyelvtanulás szempontjából igen nagy a haszna és a fontossága. A francia utasítás különösen a második modern nyelv tanításában juttat ennek a foglalkozásnak nagy szerepet26. Tekintettel a tanult idegen nyelvek irodalmainak gazdagságára, a szemelvények kiválogatásában legyünk körültekintők s csak kiváló műveket olvastassunk27. Ami az olvasmányok feldolgozásában alkalmazandó módszert illeti, a francia utasítás részletesen csak a magasabb (5—8.) osztályokban folyó munka követelményeire terjeszkedik ki s hangsúlyozza, hogy ennek a módszeres eljárásnak az anyanyelvi olvasmányok feldolgozásában követett módszerrel kb. azonosnak kell lennie28. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy az idegen nyelvi olvasmányok megértését és megbeszélését lényegesen megnehezítik a tanulók kisebb szókészlete, kifejezőképességének szűk korlátái. A nehéz feladat sikeres megoldása itt a tanár ügyességétől függ; neki tudnia kell, hogy kevés szóval, egyszerű fordulatokkal is nagyon sok gondolatot ki tudunk fejezni29 30. Az olvasmányok magyarázatának megkezdése előtt, — magasabb fokon — közölni kell a tanulókkal a szerző emberi és írói egyéniségét megvilágító s az olvasmány megértéséhez szükséges egyéb irodalomtörténeti adatokat™. Itt azután mindkét utasítás hangsúlyozza a rokon tantárgyakkal való kapcsolat megkeresésének és kidomborításának fontosságát31. 26 „Pour 1’ acquisition rapide de la seconde langue, on comptera surtout sur la lecture expliquée et sur la traduction“. (Instr. 10. o.) 27 „A francia irodalom olyan gazdag jó művekben, hogy tartalmilag is csak jeles dolgokat olvastassunk“. (Ut. 79. o.) „Le professeur éliminera de son enseignement tous textes fades et sans valeur. Les littératures modernes sont assez riches pour qu’ on puisse composer des anthologies trés variées, ne contenant guére que de 1’ excellent“. (Instr. 10—11. o.) 28 „La lecture expliquée de textes étrangers ne différera pas, dans sa méthode, de la lecture expliquée des textes franyais“. (Instr. 10. o.) 29 „L’art du professeur consistera précisément ä tirer le meilleur parti de ces faibles ressources. On peut, avec un minimum de mots et de tournures, exprimer des pensées variées et mérne assez délicates“. (U. o.) 30 „Dans les classes de seconde et de premiere ces renseignements biographiqes, un peu plus développés, constitueront les notions d’ histoire littéraire mentionnées au programme de ces classes“. (Instr. 11. o.) — A mi utasításunk „Képek a német (francia) irodalomtörténetből“ c. fejezetei evvel teljesen egyező felfogást mutatnak. 31 A magyar utasítás erről a kérdésről így szól: „Mindenütt, ahol alkalom kínálkozik, emlékezzünk meg a francia irodalom hatásáról a magyar irodalomra“. (Ut. 82. o.) A német nyelvről szóló részben is rámutat, különösen Heine, Lenau, Grillparzer neveivel kapcsolatban a magyar és német irodalmak közt észrevehető kölcsönhatásokra, s azok bemutatásának fontosságára. ((53—64, 67, 68. o.) A francia utasítások megfelelő helye a következőképen hangzik: „On prendra utilement, comme points de repére, les événements capitaux de notre propre histoire. On pourra se renseigner, chaque trimestre, sur les sujets traités dans les classes d’ histoire et de franyais. La concordance que l’on peut ainsi établir entre les enseignements
