Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1924

19

lyek néha eleven vitákká szélesedtek ki. A gyűlések műsorában szépirodalmi kérdéseken kívül történelmi, természettudományi, filozófiai és művészeti thémákkal is találkozunk. A dlszgyülésekhez a körnek rajzolásban kiváló tagjai eredeti tervezési! csinos műsor-példányokat készítettek.

A tagok munkakedvének ébrentartására és fokozására a kör a következő pályatételeket tűzte ki:

1. Nagy Konstantin és a kereszténység.

2. Bethlen Gábor jellemzése.

3. Görög és latin Írók hatása a magyar irodalomra.

4. Tetszés szerinti tárgyú és formájú lírai költemény.

5. Eredeti novella szabadon választott thémáról.

6. A vármegye mint az alkotmány védőbástyája.

7. Magyarország nemzetiségi képének alakulása Szt. Istvántól.

8. Der Faust und die Tragädie des Menschen. (Párhuzam.)

9. Mignon. (Fordítás németből magyarra.)

lü. A Tisza. (Fordítás magyarból németre).

11. La mit de mei. (Verses műfordítás franciából magyarra.)

12. A vásár. (Fordítás magyarról franciára.)

13. Egy másodfokú egyenlet megoldása. (Szöveg kiadatott.)

14. Katakausztikus felület.

15. Sűrűség és fajsúly kiszámítása.

16. Eredeti csendélet vagy tájkép.

17. Könyvtábla tervezet „Az uj íöldesúrhoz“.

A kitűzött tételekre beérkezett 46 pályamunka, melyek közül a szaktanárok irányítása mellett működő bíráló bizottság — művet könyvjutalomra, — pedig dicséretre Ítélt érdemesnek.

Könyvjutalomban részesültek : R. Fucsek Géza, Berényi Tibor, Hartyénszky Pál VIII. évf., Michailovits Botond, Kirchlechner János, Reiszinger Gyula VII. évi'., Mentz Jenő VI. évf. növendék.

Dicséretet nyertek: Derfler Nándor, Magjarek László, Preszly Géza Vili évf., Visy István VII. évf. és Meidlinger András VI. évf. növendék.

Itt említjük meg, hogy növendékeink, ha iskolai elfoglaltságuk engedte, megjelentek Pécs város tudományos, kulturális és művészi egyesületei által rendezett ünnepélyeken, szinielőadásokon, hangversenyeken stb., ahol nemcsak nemesen szórakoztak, hanem érzésben is gazdagodtak, tudásban, műveltségben gyarapodtak, így az iskolai év folyamán résztvettek 10 hangversenyen, megnézték a Nemzeti Színház előadásában a „Sasfiók“-ot, Erkel: „Hunyadi László“-ját és az „Aranykalász“ c. irredenta darabot; megjelentek a Balatoni Társaság kultur estélyén, a Pécsi Jótékony Nőegylet hazafias díszünnepélyén, a Nemzeti Kaszinó által rendezett Jókai-emlékünnepen; megtekintettek 5 ismeretterjesztő filmelőadást s képviseltették magukat a Nagy Lajos reálgimnázium cserkészcsapatának zászlószentelési ünnepélyén és a Széchényi István főreáliskola műsoros előadásain.

Az egész évi munka bizonyítéka annak, hogy önképzőkörünk hivatása magaslatán áll s nem viseli méltatlanul a „Zrínyi Miklós“ nemeshangzású nevét.

Sportegylet. Sportegyletünk 1920, évi április havában alakult meg és mint ilyen ötödik esztendeje működik az intézet ésszerű növendéki sportjának fejlesztésén. A sportegylet mint ifjúsági intézmény, tulajdonképen az intézeti testnevelés kiegészítésére szolgál. Célja a sport minden ágának intenzív művelése és fejlesztése s a növendékekben felébreszteni szunnyadó atlétikai képességeiket és őket a nemes versenyzésre ösztönözni, végül a növendékekben az együvétartozást a szolidaritást, az egyleti büszkeséget, a klubszellemet nagyra nevelni.

2*