Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1923

10

Az oktatás tárgyát, anyagát s mennyiségét intézetünkre nézve is e célt kitűző középiskolai tanítási terv és rendtartás állapítja meg, s a formális és anyagi képzésnek mértékét az érettségi követelmények szabják meg.

Az értelmi képzés legfontosabb mozzanatait természetesen internátusunkban is az előadások képezik. Az oktatás módja akként van irányítva, hogy a növendékek a tananyagot jórészt már az előadások alatt tanulják meg. S erre valóban nagy szükség is van, mert növendékeink oly sok irányban vannak elfoglalva, hogy a leckéknek pusztán az „ismétlések1“ alatt való megtanulása szinte lehetetlen. Éppen ezért minden tanárral szemben elsőrendű követelményünk annak a princípiumnak követelése, hogy előadásain necsak „előadjon“ hanem valóban „tanítson“ is.

Azonban dacára annak, hogy minden tanár mindenképen azon van, hogy növendékei tanulását minél jobban megkönnyítse az előadási órák alatt, az ismét- •lési időkben is szorgalmas munka folyik. S itt szinte óriási előnyöket biztosít az internátusi nevelés. Az ismétlés kötelező s így minden növendéknek tanulnia kell, s tanulási idő alatt a tantermeket egyetlen növendék sem hagyhatja el. A tanulást az ismétlés-felügyelő VIII. évfolyambeli növendékek s az ezidőben állandóan a növendékek között tartózkodó ügyeletes tanár és nevelőtanárok szigorúan ellenőrzik s a tanulás eredményes voltáról is meggyőződést szereznek. Tanulás közben esetleg felmerülő nehézségeket a növendékek az internátusi életben könnyebben győzhetik le, mint az otthoni tanulásnál, mert a növendékek közös tantermekben tanulnak s így egymásnak mindenkor segítségére vannak. Ha pedig tanulás közben tanári segítségre volna szükség, minden növendéknek jogában van a jelenlevő nevelőtanárhoz, sőt az ügyeletes tanárnak való előzetes bejelentés mellett az illető szaktanárhoz fordulni.

Bár az internátusi nevelés a rendes tantárgyak oktatásában is a nevelés ideális célját tartja szem előtt, mindazonáltal szervezésében praktikus szempontok megvalósítása is kifejezésre jut azáltal, hogy tantervébe a középiskolai tantárgyak mellé u. n. „internátusi tárgyakat“ is felvett. Ki ne ismerné el ebből a szempontból az „Illemtannak“, „Cserkészismeréteknek“, a „Földrajzi ismereteknek“, a „Gyorsírásnak“ a „Szépírásnak“ s a „Levelezésnek“ óriási fontosságát? Bár ezen tárgyaknak egyik-másikát középiskolákban is tanítják, de ezeknek tanítása oly terjedelemben és oly hasznossággal, mint ahogy kívánatos, csak internátusbán lehetséges.

Praktikus célt szolgálnak az idegen nyelvű „Társalgási gyakorlatok“ is, amelyek a német és francia nyelvek tökéletesebb elsajátítására vannak rendszeresítve. Az ilyen társalgási gyakorlatok megtartására az ebéd utáni szüneteket használjuk fel. Vezetésükkel a német és francia szaktanárok és a nevelőtanárok vannak megbízva, akik maguknak előre társalgási tervezeteket is készítenek, hogy a praktikus élet minden mozzanatát a társalgás körébe vonják. A társalgásvezető tanár ilyenkor az intézet tágas játszóterén maga köré gyűjti növendékeit, megállapítja először a társalgás tárgykörét s azután kérdés s egyenkinti és kórusban való felelés alakjában megbeszélik a kérdéses témát, minek megtörténte után a növendékek társalgási csoportokba alakulnak s begyakorolják növendéktársaiknak mint instruktoroknak vezetése mellett a már hallott kérdéseket és feleleteket. A jobb nyelvkészséggel rendelkező növendékek között nem egy akad, ki ily módon az internátus elvégzésével folyékonyan elsajátítja egyik vagy másik idegen nyelvet.

Az internátus testnevelése és sportélete.

Nevelésünknek egyik lényeges részét a testnevelés képezi. Hogy a test ápolása, edzése, fejlesztése milyen fontos alkotórészét teszi a nevelésnek, azt már a régi görög és római pedagógusok átlátták. S hogy az általuk hirdetett elvek az