Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1922

növendékeink pedig internátusi életük alatt mondhatni állandóan friss pormentes levegőn és a napfényben tartózkodnak, mert nemcsak testedző gyakorlataikat végzik a szabadban, hanem ha csak lehetséges, az elméleti órákra is a szabadban készülnek el. (Szabadban tanulnak). És bizony igen sok sápadt arcú, szűkmellü, gyenge kis fiúcskából lett itt pár esztendő alatt erőteljes, izmos, jó növésű fiatalember, aki az életben soha sem válik szégyenére vágy terhére magyar társadalmunknak.

Tanítási rendszerünk a kötelező tantárgyakon kívül kiterjed az úgynevezett „internátusi“ tantárgyakra is. Ilyenek többek között az „Illemtan“, melynek keretében a növendékeinket helyes viselkedésre, társaságokban, nyilvános helyeken való úri magatartásra stb. tanítjuk. Oktatjuk őket arra, hogy mit szabad és mit nem szabad, mi illik és mi nem illik s milyennek kell lenni egy jónevelésü, finom lelkületű és előkelő fiatal embernek. Röviden összefoglalva megtanítjuk növendékeinket arra, hogy az életben megfelelően fellépni, mozogni tudjanak.

Tanítjuk a „Földrajzi ismereteket“. Ezen tárgyat tudvalevőleg csak a középiskolák alsóbb osztályaiban adják elő s eléggé tapasztalható, hogy mire a tanuló az életbe kerül, bizony nagyon kevéssé tájékozott a földrajzban. Épen ezért mi a felsőbb osztályokban is oktatjuk a földrajzot mint internátusi tárgyat, hogy növendékeink elméjében felidézzük a már tanultakat, s hazánk s földtekénk teljes földrajzi ismeretével bocsássuk ki intézetünkből.

Oktatjuk növendékeinket a „Gyorsírásra“ is. Erre az élet minden viszonyaiban ma már elkerülhetetlen szükség van, nem is említve azt a nagy előnyt, hogy a főiskolákban a professzor előadását lejegyezhetik s így tankönyv-beszerzés nehézségétől megkímélve folytathatják tanulmányaikat.

A „Szépírás“ tanításával növendékeinket fegyelmezettségre is neveljük. Megszokja a növendék a rendszeretetet, tisztaságot, csinosságot s leveleinek külső formájával is meg tudja becsültetni magát embertársaival, mert Írásával is intelligens, tanult, művelt ember volta mellett tesz tanúságot.

7, 18 órakor a délutáni tanítás befejezte után van az ozsonna kiosztás és az úgynevezett nagyszünet, mely szünetben a másnapra, a növendék életére, valamint a szolgálatra és teendőkre vonatkozó rendelkezéseket alcsoportonkint egy-egy nevelőtanár kihirdeti. Nagyszünet befejezte után »/, 19-től 72 21-ig a növendékek az előadott tananyagot átismételni kötelesek, mely ismétlési idő alatt nevelőtanárok ellenőrzik a tanulást és a szükséges útmutatásokat megadják.

7, 21 órakor vacsora, utána felvonulás a hálótermekbe, a szükséghez képest mosakodás, ruházat, cipő tisztítása és rendbehozatala stb. ima, 7* 22 órakor lefekvés.

A növendékek egész nap és állandó felügyelet mellett foglalkoznak, igy már fiatal korukban megszokják a szigorúan szabályozott beosztás és szigorú ellenőrzés mellett a munkát és kitartást. Második természetévé kell hogy váljon ez növendékeinknek, hogy az életbe kikerülve ne a hangos henye tanácsadója, hanem szerény fáradhatatlan munkása legyen mindegyikük nemzetünk és a magyar hazának.