Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1922

27

két. Önkéntelenül is összehasonlítottuk a múlt gyászos állapotát a jelen gyötrődésével. A mohácsi vész következményeit kiheverte hazánk, de le tudjuk-e fejteni torkunkról azokat a markokat, melyek most fojtogatnak? Ne csüggedjünk! „Él magyar, áll Buda még! A múlt csak példa legyen most.“ Igen, legyen tanulságos példa! Lépjünk az ősök nyomdokaiba! Ők elvesztették, de utódaik vissza is szerezték a hont! Szerencsétlen sorsú édes hazánk iránti szeretetünkben megerősödve, minden áldozatra elszánt lélekkel vettünk búcsút a gyászos emlékű Mohácstól.

Junius 6.-án az V. évf. növendékei a város határába rándultak ki a szak- ^ tanárok vezetésével földrajzi megfigyelések és felvételek céljából.

Ugyanezen a napon a VI. évf. a hires székesegyházat tekintette meg szakavatott vezetés mellett.

Mi sem alkalmasabb az ifjúság művészi izl ésének fejlesztésére, mint egy olyan műremeknek, minő a pécsi székesegyház, beható tanulmányozása. A magyar kereszténység első századaiba száll vissza a szemlélő lelke ezen káprázatos szépségű templom ódon falai között s egyben tanulságos példák egész sorozatán láthatja, hogy mennyi beleéléssel, megértéssel tudja az ihletett művész avatott keze pótolni a barbár századok okozta pusztításokat. Áhitatos megilletődéssel merül el mindenki a hatalmas méretek arányainak, a pompázó színek és változatos formák művészi egységbe olvadó harmóniájának átérzésáben. Talán sohasem jutunk oly közel Istenhez, mint mikor az Ő dicsőségét magasztaló művészet szárnyain emelkedünk Hozzá, mert érezzük, hogy a művészet által Isten a maga teremtő erejéből ajándékozott egy parányit az embernek.

Ugyancsak junius 6.-án kereste fel a VII. évf. a szesz- és légszeszgyárát, hogy megismerkedjék a vegytani órákon megismert elméleti tudomány gyakorlati alkalmazásával.

Junius 9.-én az igazgató Szigetvárra, a török világ egyik legdicsőségesebb emlékű csatahelyére vezette a növendékeket, kiket több tanár kisért. Mikor megpillantottuk az ódon várfalakat, emlékezetünk felidézte rettenthetetlen daliák alakjait úgy, amint őket a nagy költő hatalmas eposzában megörökítette. A szemekben felizzott a lelkesedés szikrája, melyet aztán lobogó lángra lobbantott Bujdos Balázs tanár hatalmas erejű beszéde. Megkapó képben állította egymás mellé a dicső multat és a sivár jelent, de éppen a múlt példájából táplálkozó hittel ragyogó fényben csillogtatta meg, a magyarnak a jövőben újra felvirradó nagyságát.

Lelkes hangulatban és kegyeletes emlékezéssel jártuk be a régi vár minden zegét-zugát Mindenüvé szives készséggel kisért el a gazdasági intéző úr, aki mindenről szakavatott magyarázattal szolgált.

13.-án az V. és VI. évfolyam a bányatelepet, a VII. évfolyam az üszögi szénmosót és villamtelepet látogatta meg. Ez utóbbi két helyen a VIII. évf. 16.-án fordult meg. Mindenütt előzékeny és hozzáértő vezetők kalauzolták a növendékeket s igy helyes képet nyertek az üzemek menetéről.

16.-án tekintette meg az V. évfolyam a világhírű Zsolnay-féle gyárat, melynek termékei messze földön hirdetik a magyar ipar fejlettségét. Ugyanekkor a VI. évf. növendékei a bőrgyárban jártak. Tanulságos áttekintésben látták azt a folyamatot, mellyel az emberi értelem, felhasználva a természeti erőket, a nyers anyagot közhasználatú cikké dolgozza fel. A VII. évf. növendékei ugyanekkor a Littke József pezsgőgyárában a tulajdonos személyes és előzékeny kalauzolása mellett a pezsgőgyártás titkaival ismerkedtek meg.

Junius 20.-án a VII. évf. növendékeit a szaktanárok a gőzmalomba vezették, hogy közelről láthassák, milyen eljárással porlasztják az acélos búzát hófehér