A Pécsi Magyar Királyi Állami Gróf Széchenyi István Gimnázium Évkönyve 1943.
Iskolánk múltja
Iskolánk múltja. A pécsi állami föreáliskola létesítésére a kezdeményező lépést a pécsi származású Haas Mihály prépost és iskolatanácsnok, későbbi szatmári püspök tette meg. Ugyanis 1845. szeptember 3-án Budáról Obadich József pécsi kereskedő és iskolafelügyelöhöz intézett levelében arra kérte az iskolafelügyelöt, hogy tegyen a községi hatóságnál indítványt egy reáliskola felállítása érdekében. „A jelszó legyen: reáliskolát Pécsnek, ha gyermekei nem akarnak elmaradni. Magyarország nyitva áll most mindenkinek: Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, és jaj neki, ha gyermekei nem fognak valami derekasat tanulni.“ A levélnek megvolt a kellő hatása. A pécsi községtanács elhatározta egy, az elemi iskolával kapcsolatos alreáliskola alapítását. Ehhez a helytartó- tanács 1857 júliusában hozzájárult és az intézet ugyanezen év október 1-én mint „Szab. kir. Pécs városi Alreáltanoda“ meg is nyílt. Az intézet községi jellege mellett szigorúan katolikus szellemű vöt, amit az is tanúsít, hogy első igazgatója a pécs-belvárosi plébános lett. Az akkori viszonyoknak megfelelően a tanítás 1865 októberéig német nyelven folyt. 1870. július'14-én a reáliskola befejezte életének első, községi alreáliskolai korszakát, s az 1870-71. tanévvel mint négyosztályú állami föreáliskola kezdte meg működését. Két év alatt négyosztályúból teljessé, azaz hatosztályúvá fejlődött ki, míg az 1875-76. tanévben a reáliskolák új szervezetének megfelelően, amely az addigi hat osztályt nyolc osztályra bővítette ki, s bevezette az éretts.égi vizsgálatot, megnyílt a VII., s a következő évben a VIII. osztály is. Az intézet, mint a többi reáliskola is ez időben, nem kapott céljainak megfelelő külön épületet, hanem ideiglenesen a városi elemi iskolában helyezkedett el. Az 1869-70. tanévben már a Hunyadi-utcai régi apácakolostorban nyert otthont, amely addig katonai fogdául szolgált. Az 1870—71. tanévben az osztályok megszaporodása következtében a Hunyadi-utcától 12 percnyi távolságban levő Malom-utca egyik bér- házában talált az osztályok egy része elhelyezést. Ezen a tarthatatlan állapoton 1871-ben a reáliskola törzsépületének tőszomszédságában lévő izr. népiskola egyemeletes épületének megvásárlásával és a két épület összekapcsolásával segítettek. Az 1882-83. tanévben az ősi apácakolostorra emeletet építettek, s a régi épület ily módon kiegészítve szolgált az intézet céljaira az 191314. tanév végéig. Az 1914-15. tanévben az Irányi Dániel-téren épült kétemeletes, modernül felszerelt monumentális palota fogadta be ifjúságunkat abban a hitben és reményben, hogy intézetünk oly sok hányattatás után örökös hajlékhoz jutott. Csalódtunk, mert rövid 8 év múlva 1922-ben a Pozsonyból menekült Erzsébet Tudományegyetemnek kellett otthonunkat átengednünk, és intézetünk a pécsi püspöki jogliceum épületében nyert elhelyezést. Az intézet életrevalóságát és szükségszerű rendeltetését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tanulóinak iszárna az 1870-es évektől
