A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Gimnázium 1938-39. Tanévi Értesítője
Iskolánk múltja
IsUoíáftU muít{a. A pécsi állami föreáliskola létesítésére a kezdeményező lépést a pécsi származású Haas Mihály prépost és iskolatanácsnok, későbbi szatmári püspök tette meg. 1854. szeptember 3-án Budáról Obadich József pécsi kereskedő és iskolafelügyelöhöz intézett levelében ugyanis arra kérte öt, hogy tegyen a községi hatóságoknál indítványt egy felállítandó reáliskola érdekében. ,,A jelszó legyen — úgymond — reáliskolát Pécsnek, ha gyermekei nem akarnak elmaradni. Magyarország nyitva áll most mindenkinek: Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, és jaj neki, ha gyermekei nem fognak valami derekasat tanulni.“ A levélnek megvolt a kellő hatása. A pécsi községtanács ugyanis 1855. április havában elhatározta egy, az elemi iskolával kapcsolatos alreál- iskola alapítását. Ehhez a helytartótanács 1857. júliusában hozzájárult, és az intézet ugyanezen év október 1-én mint „Szab. kir. Pécsvárosi Alreáltanoda“ meg is nyílt. Az intézet községi jellege mellett ugyanis szigorúan katolikus szellemű volt, amit az is tanúsít, hogy első igazgatója a pécs-belvárosi plébános lett. Az akkori viszonyoknak megfelelően a tanítás 1859. október 23-ig német nyelven folyt. 1870 jiilius 14-én befejezte a reáliskola életének első, községi alreáliskola korszakát, s az 1870—71. tanévvel mint 4 osztályú állami föreáliskola kezdte meg működését. Két év alatt négy osztályúból teljessé, azaz hat osztályúvá fejlett ki, míg az 1875—76. tanévben a reáliskolák új szervezetének megfelelöleg, amely az eddigi hat osztályt nyolc osztályra bővíti ki, s bevezeti az érettségi vizsgálatot, megnyílt a VII., a következő évben pedig a VIII. osztály is. Az intézet, mint a többi reáliskola is ez időben, nem kapott céljainak megfelelő külön épületet, hanem ideiglenesen a városi elemi iskolában helyezkedett el. Az 1869—70. tanévben már a Hunyadi-utcai régi apácakolostorban nyert otthont, amely eddig katonai fogdául szolgált. Az 1870—71. tanévben az osztályok megszaporodása következtében a Hunyadi-utcától 12 idöpercnyi távolságban levő Malom-utca egyik bér- házában talált elhelyezést az osztályok egy része. Ezen a tarthatatlan állapoton 1871-ben a reáliskola törzsépületének tőszomszédságában levő izr. népiskola egyemeletes épületének megvásárlásával és a két épület összekapcsolásával segítettek. Az 1882—83. tanévben az ősi apácakolostorra emeletet építettek, s a régi épület ily módon kiegészítve szolgált az intézet céljaira az 1913—14. tanév végéig. Az 1914—15. tanévben az Irányi Dániel-téren épült kétemeletes modernül felszerelt monumentális palota fogadta be ifjúságunkat abban a hitben és reményben, hogy intézetünk oly sok hányattatás után örökös hajlékhoz jutott. Csalódtunk, mert rövid 8 év után, 1922-ben, a Pozsonyból menekült Erzsébet-egye- temnek kellett örökösnek vélt otthonunkat átengednünk, és intézetünk a pécsi püspöki jogliceum épületében nyert ideiglenes elhelyezést.
