A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1933-34. Tanévi Értesítője

A munkáltató tanítás módszeréről

A munkáltató tanítás módszeréről.

Előadás az 1933. október 5-én megtartott módszeres értekezleten.

A irtai magyar irodalomban a munkáltató tanításnak több elnevezésével találkozunk. így pl. cselekvő tanítás, cselekedtető tanítás, vagy öntevékenységen alapuló tanítás. Ezek az elnevezések nem csupán a német „Arbeitsunterricht“ jó vagy rossz fordításai, hanem némikép kifejezik a pedagógusok különböző felfogását. A felfogások ismertetése helyett utalok Weszely professzor úr Bevezetés a név. tud.-ba című munkájának „Munka-iskola“ fejezetére. Históriai fejlődés alapján ismerteti a különböző felfogásokat és arra az eredményre jut, hogy ma „a munka-iskolát mindenki a maga felfogása szerint magyarázhatja“. Később szellemesen jegyzi meg: „s ha a munka-iskola eszméjében némelyek egyet is értenek, még nem következik, hogy egy véleményen vannak“.

Ezek a sorok nemcsak feljogosítanak, hanem kötelességemmé teszik, hogy körvonalazzam felfogásomat, mielőtt a munkáltató tanítást bemutató óráimat megtartanám.

Elsősorban közhelyként kell mondanom, hogy a munkáltató tanításnak nem az a célja, hogy a tanulók dolgozzanak. Dolgozniok mindenkor kellett, és ma is kell a tanulóknak. Legfeljebb arra törekedhetnénk, hogy a munkáltató tanítással könnyítsünk a tanulók túlterheltségén. Ez a fontos kérdés azonban még megoldatlan, és nem is kívánok rá kitérni.

Másodsorban a munkáltató tanításnak nem az a célja szerintem, hogy a fizikai (testi) munka nevelő értékeit a nevelés szolgálatába állítsa. Ezt célozzák a különböző kézimunkaórák. a szlöjd, vagy a több helyen bevezetett műhelymunkálatok. Az ilyen technikai (gyakorlati) munkát végeztető tanóráknak kétségkívül megvannak a pedagógiai értékei. A tanulókat megismertetik a különböző anyagok: fa, vas. papír, agyag, fonál stb. gyakorlati tulajdonságaival, használhatóságával. A tanuló megtanul szerszámokkal dolgozni; olyan praktikus ismereteket szerez, amelyekkel az élet követelte apró technikai munkákat el tudja végezni; kézügyességre, biztos szemmértékre tesz szert stb. Általában gyarapítja a tanuló ismereteit, bővíti műveltségét, legfeljebb hozzátesszük, hogy technikai irányban.

Neveli a tanuló szociális érzékét, mert értékelni tudja a fizikai munkát és ezen keresztül a munkást. így közelebb hozza egymáshoz a testi és szelleíni munkával foglalkozó embereket.

Hosszan foglalkozhatnánk a fizikai munka nevelő értékeivel, de most nem ez a célunk. Csak azt kívántuk érzékeltetni, hogy nem csodálkozunk rajta, ha sok kiváló pedagógus lelkesedéssel kívánja, hogy