A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1933-34. Tanévi Értesítője
A munkáltató tanítás módszeréről
11 személyes ügye, ha az ő agyában megfogalmazott speciális kérdés kellő elintézést nyer. A bizalom ilyen mértékű megnyerése, és e mellett a tömegtanításhoz elengedhetetlen fegyelem biztosítása a pedagógus egyik legnehezebb feladata. Ennek elérésére szükséges a munkáltató tanítás szellemében tanító tanár hivatás- és gyermekszeretete, határozott és következetes, de atyai szigorúsága. Ez azonban nem elegendő. Szükséges még az osztályban tanító kartársak együttműködése, sőt az intézet olyan szelleme, amelybe a tanuló gátlások nélkül tud beleilleszkedni. Nem várhatjuk a tanuló természetes életének aktiv fejlődését akkor, ha az iskolai élet az ő privát életén kívül áll. Ilyenkor a tanuló kettős életet él. Egyikben keresi örömeit, a másikban érzi a terheit. Egyik a másikat megrontja. Az iskolán kívüli örömeit megzavarja iskolai gondja, az iskolai munkájától elvonja gondolatvilága. Az iskolának nem terheket kell a tanulóra rárónia, hanem életfeladatot kitűznie. Az iskolában aktivitásokat akarunk megindítani, amelyeket a tanuló hazavisz, a maga kedvtelésével fűszerez, és munkájának produktumait másnap megnyugvással elhozza az iskolába. így elérjük, hogy az iskolában töltött idő a tanuló egységes életének szerves, sőt inspiráló része lesz. Előadásom keretében nem tehetem meg, hogy az egy es tantárgyak részletkérdéseivel foglalkozzam. Igyekezni fogok az említett bemutató órákon minél több módszertani motívumot kidomborítani, hogy némileg apró részleteiben adjam elgondolásom gyakorlati megvalósítását. Csak arra szeretném felhívni a tanárjelölt urak figyelmét, hogy eleven életet csak úgy vihetünk bele az óráinkba, ha tanóráinkat képzeletben előre és utólag átéljük, és a legapróbb részletekig csiszoljuk, A tanulóknak mindenkor közvetlen, őszinte egyéniségünket adjuk, hogy legnagyobb nevelő értékként mi magunk legyünk a ha talán gyarlósággal teli, de — emberséges aktiv-élet demonstrációi. Az ezután következő órákon a rugalmasság alapjelenségeit tárgyaltam a III. A. osztályban. Egymásután következő két órában tanítottam az osztály egy-egy felét. Az első órában magam végeztem a kísérleteket és beszélgetés formájában, vagy rövid ismertető előadással dolgoztam fel az anyagot. A másik órában rövid előkészítés után tanulói kísérlet volt, amelynek eredményeiről írásban otthoni munkában számoltak be növendékeim. Masszi Ferenc.
