A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője

Iskolánk az 1932-33. tanévben

30

Fegyelmi és tanulmányi állapot. Az iskolai rend és fegyelem fenntartásában az idén is felhasználtuk a tanulók öntevékenységét. A növendékeknek az óraközi szünetekben az udvarra való le- és onnan visszavezetését a nagyobb tanulók végezték, ők segédkeztek tanáraiknak az együttes kivonulások alkalmával is a rend fenntartásában. Az ifjúság nagy többsége jó lélekkel és készséggel vette tanárainak irányítását és utasításait. Azonban elszomorodva tapasztaltuk, hogy a szülők nagy része a megélhetés gondjaival küszködve, nem képes gyermekei lelki életével törődni. Nem tudja ellenőrizni fiainak az iskolán kívül eltöltött idejét, nem kéri számon gyermekeitől, hogy hol és milyen társaságban töltik el délutánjaik jó részét.A tanári testület igyekszik ugyan a tanulók iskolán kívüli viselkedését is szemmel tartani, azonban erre csak korlátolt lehetőségei vannak. Azért arra kérjük az igen tisztelt szülőket és azok helyetteseit, ügyeljenek szigorúan, hogy gyermekeik esetleges délutáni elfoglaltság címén ne töltsenek sok időt távol az otthontól. A vidéki tanulók elhelyezésénél különösen figyelemmel vagyunk azokra a helyekre, ahol a felügyelet és ellenőrzés kifogástalan.

Tanulmányi ügyekben a hivatalos tantervek és utasítások, valamint a középiskolai rendtartás szerint jártunk el. A jelen tanévben minden osztályban az új tanterv alapján folyt a tanítás. A III—VIII. osztályban a francia és olasz nyelvet alternative tanidták a növendékek.

A tantervben és utasításban előírt, nemkülönben a módszeres értekezleteken megállapított anyagot minden tárgyból, minden osztályban elvégeztük. A tanári kar igyekezete arra irányult, hogy a tanulók, különösen az alsó osztályokban, már az iskolában elsajátítsák az anyagot. Az alapos és jó módszerrel végzett kitartó tanári munkának eredménye, hogy tanulóink előmenetele állandóan javul. Azonban szorgalmukkal és az általuk elért eredménnyel még mindig nem vagyunk megelégedve. Ismerjék a gátló okokat, mégis azt mondhatjuk, hogy az ifjúság többre lenne képes, mint amennyit felmutat.

Inségakció. Korunk nagy szociális problémája, a szegénység, az inség és nyomor kérdése mellett iskolánk nem haladhatott el érzéketlen lélekkel. Az intézet tanári testíilete minden alkalmat megragadott, hogy az egyes tárgyak keretén belül, ott, ahol az anyag természete megengedte, behatóan foglalkozzék az időszerű társadalmi kérdésekkel, a szegénységgel, a nyomorral, az anya- és csecsemővédelemmel, a nyomorenyhítéssel, a szegények megsegítésének módjaival, stb. A november hónap folyamán megrendezett szociális héten az osztály- főnökök órákat szenteltek arra, hogy a fogékony gyermeki kedéllyel megérttessék szenvedő embertársaiknak szörnyű helyzetét és a tanulók lelkében felkeltsék és ébrentartsák a jócselekedet, a jótékonykodás, a segítés erényeinek jóleső érzését. Intézetünk az egyes osztályok, a Mária Kongregáció és a Segítő Egyesület közreműködésével intenzíven belekapcsolódott a város inségenyhítő akciójába. Ruhaneműeket (felső és alsó ruhákat), könyveket, tan- és írószereket, játékokat, élelmiszereket és pénzt gyűjtöttek tanulóink, hogy kiosszuk a rászorulók között. Növendékeink gyűjtéséből, önkéntes adományaiból és felajánlásaiból 456 pengőt fordítottunk segélyezésre. Ebből az össszegből támogattuk szegénysorsú tanulóinkat, akik nem tudták tandíjukat vagy a tanult rendkívüli tárgyak díját megfizetni. Tandíjsegélyben 27,