A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője

A házi feladatok nevelő értéke a nyelvtanításban

22 gyobb tanulók lehetőleg fél óráig tanuljanak reggel, még pedig az arra a napra feladott leckéket, semmi újat az utolsó pillanatra ne hagyjanak. Sokszor halljuk az ellenvetést, hogy délutánonként az iskolán kí­vüli követelmények, rendkívüli tárgyak annyi időt vesznek el a ta­nulóktól, hogy némely napon a tanulásra csak kevés idő marad, vagy egyáltalán semmi. Vannak szülők, akik a test fejlesztésére, sportra nagy gondot fordítanak; viszont vannak olyanok, akik nem tudnak elég szellemi képzést gyermekükbe „beletömni“ és akik megbocsát­hatatlan bűnnek tartják, hogyha a fiúk vagy leányuk valamikor egy órára elővesz valami szórakoztató könyvet vagy valamiféle játékot is. Tudni kell a nagyon sok és nagyon kevés mérték között a helyes középutat megválasztani. Szem előtt kell tartani, hogy a tanuló ép­pen „tanuló“, és ezt a hivatását, amely jelenleg az életfeladatát ké­pezi, be kell töltenie. Azonban sohasem szabad elfelejteni, hogy ez a fiatal, fejlődő lélek nemcsak kizárólagosan tanuló, és hogy nem tölti az egész életét az iskolában. Felvilágosításra szorulnak a szülők is, és okvetlenül szükséges az iskolának a szülői házzal való összeköttetése, amelyet a fogadó-órák s szülői értekezletek tartósával érünk el. Ezt a kapcsolatot már az első hónapokban teremtsük meg, mihelyt egy osztályt átveszünk. A fo­gadó-órákon a szülőkkel való személyes beszélgetések alapján bete­kintést nyerünk a szülői ház környezetébe, megismerjük a körülmé­nyeket, amelyek között a tanuló dolgozik. Ezek alapján jobban meg­ítélhetjük a tanulót és nevelésébe jobban beavatkozhatunk. A szülői értekezleten pedig olyan alapvető kérdéseket tárgyaljunk meg. ame­lyek a nevelést és a tanítást érintik. Ezt kövesse a szülőkkel való meg­értő megbeszélés formájában egyes részleges nevelési problémák meg­vitatása, például a lelkiismeretességre, munkaszeretetre, rendre való szoktatás, egészséges életmód, munka és szórakozás, házimunka stb... . így nyerhetnek a szülők képet arról a szellemről, amely a tanárban és az iskola munkájában él. így hozzuk a szülőket közelebb az iskolá­hoz, amely kapcsolat manapság nagyon is szükséges. Együttműködés szükséges tehát a gyermekek nevelésénél. A szü­lőknek támogatnia kell a tanárt munkájában azzal, hogy gyermeké­nek otthoni munkáját ellenőrzi, őt munkájának elvégzésében táma- gatja. A tanuló a szülők irányítása mellett önmaga végezze a felada­tát. Önmunkát végezzen a tanidó kellő, helyes támogatás és irányítás mellett. Hogy pedig a szülő az ellenőrzés helyes mértékét megtalál­hassa, időt kell magának szakítania és a belső melegséget előterem­tenie, hogy gyermekei feladatával együtt éljen. A szülő necsak a fo­gadó-órákon és csak akkor jelenjék meg az iskolában, midőn ezt a tanuló rossz eredménye kívánja, érezze a tanuló is (mind a szülők, mind a tanár részéről) azt, hogy minden gondjával, amelyet önerejé­vel nem tud megoldani, bizalommal fordulhat szülőhöz és tanárhoz, mert megértésre talál. Minden tanuló támogatást vár az iskolától és szülőjétől, ezért teljes reménnyel és várakozással lép az iskolába. Ne fosszuk meg ezen reményétől a gyenge, fejlődő és sok ideális elvvel felt fiatal lelkeket. Hogyha a szülő a néha nehezebb, olykor könnyebb házifeladatok önálló elintézését csendes ellenőrzéssel követi, s a külső körülmé­nyeket a tanuló számára kedvezőkké teszi, akkor hamarosan öröm­

Next

/
Thumbnails
Contents