A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője
A földrajztanítás szimbolikus szemléltető eszközei és azok módszertani alkalmazása
12 hon a könyvből vagy a térképről lemásoltatjuk. A vázlatkészíttetésnek ez a mód ja a tanárra nézve könnyebb, de a tanulóra nézve eredménytelenebb. Ennek az iskolában kell történnie. A térképen a tanítandó egység körrajzát kijelöljük, azután az arra a területre jellemző tényezőkkel együtt a táblára rajzoljuk. A tanidók velünk egyidőben dolgoznak. Rajzoló készséggel azonban nem minden tanár rendelkezik. De gyakorlattal, kis fáradsággal ezt is meg lehet szerezni. A vázlatkészítéshez használjunk szürke rajzlapokat. Ez olcsóbb, mint a rajzfiizet (darabja 0.8 fillér), és könnyebben is kezelhető. Felében összehajtva elfér a könyvben. Megvan az az előnye is, hogy ha a tanuló vázlatát elrontja, vagy ha nincs megelégedve munkájával, nem kell a vonalakat radiroznia. hanem másik lapra rajzol. Ez talán felületességre nevel, mert a tanulók nem fognak ügyelni arra, hogy már az első lapra helyesen rajzoljanak. Kellő eljárással azonban ennek is elejét lehet venni. Szemléletesebbé tehetjük vázlatainkat a színes kréták, ceruzák használatával. A tanidók ezt szeretik is, de ne enged jük túlzásba vinni a színek használatát, nehogy a vázlatkészítés játékká, merő szórakozássá váljék. Ezt azzal akadályozhatja meg a tanár, ha a tanulókkal együtt dolgozik, ha nem csendes szemlélő, aki fel-alá sétálva nézegeti a növendékek munkáit-, hanem maga is rajzol, irányít, érdeklődést kelt, magyaráz. Topográfiai elemek tanításánál igen jól bevált rögzítő eszköz a térképvázlatok készítése. Hiba volna azonban, ha mindent rajzoltatás- sal akarnánk tanítani. A földrajz élettudomány. Az élet jelenségek pedig rajzoltatással nem taníthatók. Továbbá a vázlatok csak kiszakított darabok a nagy egészekből, amelyek csak mozaikszerű tudást adhatnak. Tanításunk célja pedig mindig a fel nem darabolt, egységes életnek érzékeltetése, a részleteket átfogó szintézis, amelynek mindig a térképről kell történnie. Tanári tapasztalatainkból tudjuk, hogy minden mozgás, írószerek, rajzszerek használata, füzetek forgatása rontja a fegyelmet. De, hogy a fokozott igényeknek megfelelhessünk, a vázlatkészíttetésről, mint a gondolkodtatva, cselekedtetve való tanítás eszközéről még a fegyelem rovására sem mondhatunk le. Különben is, — közhellyel élve — szeretettel párosult szigorral, a meglazult fegyelem mindenkor helyreállítható. Bár a földrajz minden részlete alkalmas a munkáltatásra, a munkaelvet leginkább mégis a vázlatok készíttetésével, grafikonok, diagrammok szerkesztésével és rajzoltatásával valósíthatjuk meg. A modern iskola elismeri az öntevékenység jogosultságát, csak túlzásba ne vigyük a munkáltatást sem. Grafikus ábrázolások, diagrammok. Tanítási gyakorlatunkban alsó és felső fokon egyaránt hasznos szemléltető és rögzítő eszközzé tehetjük a grafikus ábrázolásokat, diagrammokat. A földrajzi mennyiségek, statisztikai adatok betaníttatása magában értéktelen, és csak a tanulók nagy receptív képességével élünk vissza, csak az emlékezetet terheljük, ha a könyvből tanítjuk be ezeket a magukban semmit mondó adatokat. Becsesekké és maradandókká válnak azonban ezek a száraz adatok is, ha grafikusan feldolgozva ábrázoljuk, és összefüggéseikben szemléltetve mutatjuk be őket. Ezzel könnyebbé tesszük a megértést, a szerkesztéssel és rajzoltatással pedig a megtartást. Tani-
