A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
28 összeadni, hanem iráni) és nagyság szerint egymás mellé kell rajzolnunk és belőlük parallelogrammát szerkeszteni. Az átló adja az eredőt irány és nagyság szerint. (Rajzban mutatjuk.) Egyszerűbben úgy is eljárhatunk, hogy az összetevőket irány és nagyság szerint egymásután rajzoljuk és az első és utolsó összetevő szabad végpontjait összekötjük. (Rajzban mutatjuk.) Ez utóbbi eljárást különösen akkor praktikus alkalmazni, ha kettőnél több elmozdulást y i i i . kell egyszerre összetennünk. (Rajzban mutatjuk.) e orpo y^on. j|venjC0l. azt mondjuk, hogy polygoni szerkesztünk. Hogyan határozhatjuk meg az eredőt számítással? Vektorsziimítás. Ezt a trigonometriai tudásunkkal tehetjük meg. Ismernünk kell az összetevők nagyságát (d, és (!■) és az irányt jellemző hajlásszöget (a). Keressük az eredő mennyiségét (d) és az irányát jellemző azon szöget, amelyet az eredőkkel bezár (ax, a>). A tanulók levezetik a cos. és sin. tételt és a kísérlet grafikus adatait számítással ellenőrizhetjük. Meghatározhatók-e az összetevők az eredőből? Felrajzolunk a táblára egy eredőt és könnyen rávezethetjük a tanulókat, hogy a megoldás határozatlan és önként kérnek olyan adatot, amelyből egyértelműen oldhatják meg a feladatot. Egy-két pl.-t is csinálunk, ha jut rá idő. 16. óra: demonstrációs. Eddig nem volt szó a vektorról és vektormennyiségről. Erre azzal a kérdéssel térünk rá. hogy miért nem lehet az elmozdulásokat csak úgy összeadni, mint a távolságokat? A tanulók maguk is rájönnek, vagy könnven megértik az irány fontos szeszepét. ebből megfogalmazzuk az irány- mennyiséget és szembe állítjuk a skaláris mennyiségekkel. Ismerünk-e még olyan fizikai mennyiségeket, amelyek iránymennyiségek? A tanulók minden képletszerű levezetés nélkül megértik, hogy a sebesség, gyorsulás és erő vektormennyiségek. Egyszerűen felhívjuk a figyelmüket, hogy a sebességet elmozdulással, a gyorsulást pedig sebességgel határozzuk meg. Ne soroljunk fel még pl-ban se olyan mennyiségeket. amiket a tanulók még nem tanultak. A parallelogramma-tételt a vektormennyiségekre általánosítjuk. A vektormennyiségek összetevésének ezen induktív tárgyalása után az erők összetevésének néhány esetét már alkalmazásszerűen tárgyalhatjuk. Vagy számításból, vagy kísérletből indulunk ki. Szokásos kérdéseink: 1. Mekkora és milyen irányú két egyenlő és ellentétes irányban ható erő eredője? Itt vezethetjük be. illetőleg fogalmazzuk meg a nyugvó egyensúlyt. 2. Mekkora és milyen irányú két különböző nagyságú, de ellentétes irányban ható erő eredője? Megértetjük egyúttal a mozgó egyensúlyt. 3. Mi az eredője két tetszőleges erőnek? Ezt a kérdést szokták általában tanulói kísérletek számára ajánNyugvóegyensúly. Mozgóegyensűly. V ektorszétbontás. Vektor- és skaláris mennyiségek. Erők összetevése.
