A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
25 még egy kisebb méretű rugónk is, akkor pontosan megismételhetjük a súlydobás gondolatmenetét. (Az eszközt Mikola Sándornál láttam.) Az általánosítás után pedig úgy is megfogalmazhat juk a törvényt, hogy a mozgató erő egyenes arányosságban van a mozgatott tömeggel és annak gyorsulásával. Ezt jól lehet quantitative is igazolni az Atwood- fcle ejtő-gépen (de csak a súly tanítása után. Lásd: a II. óra előkészítésénél.) Azért nagyon üdvös, ha itt sok qualitativ kísérlettel előzzük meg. Ilyenek találhatók Mikola S.: Fizika III. oszt. számára 4ő. old. Mi az Atwood-gépet már nem szoktuk használni. Előkészítés: Grimsehl-féle kettős pisztoly és tartozékai; 2 gyűrű-rugó, 2 egyenlő vasgolyó, 1 nagyobb vasgolyó, fűvócső, golyók a esőbe, ping-pong golyó, függő doboz, súlyok. ti. óra előadásszerűen. Mi az oka a szabadesésnek? Láttuk, hogy minden „szabadon levő test" (nincs alátámasztva. vagy felfüggesztve), egyenletesen gyorsuló mozgással esik a Földre. A gyorsulás a Föld ugyanazon helyén minden testre nézve állandó. (Mekkora nálunk?) Azt is tudjuk, hogy állandó gyorsulást, csak állandó erő okozhat. Ez az állandó erő a Föld vonzóereje, amely hatással van minden testre. Feltehető, hogy a Föld vonzóereje a többi égitestekre is hat. Sőt azok általában vonzó hatással vannak egymásra. Ezt a vonzó evőt ilyen általános értelemben gravitációs erőnek nevezzük. Azt a speciális esetét, amikor a levegővel burkolt és forgásban levő Föld a rajta levő testeket vonzza, nehézségi erőnek, vagy közönségesen súlyerőnek, röviden súlynak nevezzük. Mi a súly erő mértékszáma? A súlyerő hatását igen gyakran tapasztaljuk. azért fontos, hogy nagyságát kifejezzük. Könnyen megtehetjük, mert a szabadon eső test gyorsulását ismerjük: g. A mozgató erő mértékszámát pedig már tudjuk kifejezni. Tehát: súlyerő = tömeg X szabadesés gyorsulása. Röviden: q — mg. Mekkora 1 gr. tömeg súlya? N agy is mekkora erőt fejt ki a Föld 1 gr. tömegre? J gr súlya = 1 gr tömeg X 981 cm sec 2 = 981 gr cm sec 2 = 981 din. Fordítva 1 din : 1/981 gr súly, megközelítőleg 1 milligrammsúly, stb. A gyakorlatban a súlyt nem dinekben, hanem gram, vagy kg súlyban szokták kifejezni. Miért állandó „g“'? Itt mindjárt azt is megmagyarázhatjuk, hogy különböző tömegű testeknél miért egyenlő a szabadesés gyorsulása? Az első pillanatban azt hinnénk, hogy nagyobb tömegű testet a föld nagyobb erővel vonz, tehát a gyorsulás is nagyobb lesz. Az igaz. hogy nagyobb tömeg súlya is nagyobb, sőt kétszer nagyobb tömeg súlya kétszer nagyobb, mert az erő és tömeg egyenes arányosságban vannak, de éppen ezért kell a gyorsulásnak állandónak lenni, mert ha a gyorsulás is nagyobbodna, akkor az erő nem kétszer, hanem többször lenne nagyobb. Röviden a q = m.g függvényben m változása csak a q változását vonja maga után, de a g-ét nem. (Megemlíthetjük Eötvös ntéSúly. A súly mértékszáma. A súly egysége. A nehézségi gyorsulás állandósága.
