A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
15 A Szepesy-féle lyceum kora. 1832—1849. 1832-től kezdőelőleg házunk és a templom sorsa szorosan összefügg a pécsi püspöki jogakadémia és a pécsi püspöki tanítóképzőintézet történetével. Négyesi báró Szepesy Ignác, — 1828—1838-ig pécsi püspök, — gondviselésszerű férfiú volt. Egyházmegyénk, városunk egyaránt sokat köszönhet neki különösen a tudományos élet, az iskolaügy terén. Mint alapítónak neki köszönhetik létüket oly hatalmas intézmények, mint a püspöki jogakadémia, a tanítóképzőintézet és a püspöki könyvtár. JN'agy szelleme egész életén át maecenásává tette őt minden tudományos törekvésnek. Még 1836. szept. 25-án kelt végrendeletében is a jogakadémiát teszi meg örökösének. Pedig a királyi kincstártól a szabad végrendelkezési jogot is 6666 forint 40 kr.-ért vette meg.30 Nagy tudo- mányszeretete mellett alázatos, szerény katholikus lélek volt. A város tanácstermében függő arcképét még életében elégettetni rendelte. A tudományosság szeretetén kívül az általános kulturális helyzet szüksége vitte Szepesyt a jelzett intézmények megalkotására. Pécs Tárosénak 1851. okt.-ig csak 6 osztályos algimnáziuma volt. A 6 osztály kettős tagozatra oszlott. Az alsó négy grammatikai osztály a latin, magyar és német nyelvet, a hazai földrajz és a magyar történelem anyagát ölelte föl, a két gimnáziumi osztály részben az alsóbb tagozatokban megszerzett ismereteket mélyíti, részben pedig retorika, politika, logika, archeológia elemeire oktat. A mai 7. és 8. osztály anyagát az 1785-ben Pécsre telepített királyi akadémia tanította. Miután azonban ez a királyi akadémia 1802. május 28-án 5137. sz. királyi resolutióval Győrbe helyeztetett át, — a helybeli főiskola hiánya igen nagy akadályt jelentett mindenütt, de különösen a papnevelés munkájában, mert az egyházmegye a bölcsészeti tanfolyam hiányában növendékpapjait theoio- giai főiskolára előkészítő tanfolyamban többé nem részesíthette. .Szepesy püspök ezen úgy kívánt segíteni, hogy 1828—29. tanévben a papnevelőintézetben magánjellegű bölcseleti tanfolyamot nyitott, {Studium domesticum.) két tanárral, mely tanfolyamot világi hallgatók is hallgathatták, — mint magántanulók. Egyrészt azonban e világi magántanulók számának emelkedése, másrészt Pécs városának és Bara- nyavármegyének történelmileg is igazolt állandó küzdelme főiskolájáért meggyőzték Szepesyt egy nyilvános jellegű főiskolának szükségességéről. Ezért 1835 aug. 8-án kelt alapítólevelével megalapítja a jogi és bölcseleti kart magában foglaló lyceumot. V. Ferdinánd királyi kiváltság levele 1835 aug. 27-én kelt, az országgyűlés pedig törvénybe iktatta: 1856 évi XXIV. törvénycikkben. Az alapítólevél a következő intézményekre terjed ki: í. Két fakultásos: jogi és bölcseleti lyceum. 2. Püspöki nyilvános könyvtár. 3. A „Lyceum nyomda“ (ma Dunántúl nyomda) a Lyceum-utca és Nepomuk-utca (ma Perczel-u.) sarkán. 111. 30 Wurster J. dr.: „Észrevételek a pécsi püsp. joglyceum tanárainak emlékiratára.“ Pécs, 1895. 58. old.
