A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
12 E szomorú eset aggasztó hatást keltett a többi pécsi kolostorban is. Nem ok nélkül, mert ekkor következett a szerzetesekre II. József rendeletéinek egész özöne. 1781. márc. 24-én elszakította őket Rómában székelő fejüktől és mindenben a megyéspüspökök felügyelete alá rendelte őket. Azután 7 éven át minden évben eltörölt egyet. 1782. jan. 26-án feloszlatta az összes elmélkedő szerzetesrendeket. 1783. nov. 25-én a trinitáriusokat. 1784-ben a kármelitákat, 1785. febr. 22-én az ágostonrendűeket, 1786. február 7-én pedig a pálosokat. Ama 1484 férfiszerzetes és 190 apáca között, kik II. József rendeleté folytán hajléktalanok lettek, — voltak a pálos szerzetesek is, közöttük a pécsi konvent tagjai is. Ez egyetlen magyar eredetű, nagy- múltú szerzetesrend tagjait azon a címen kényszerítette a kolostori élet elhagyására a császár rendelete, hogy a nagy világi paphiány bajain segítsen. Valójában azonban a pálosok magyar nyelvújító és irodalmi tevékenysége, nemzeti és hazafias szelleme volt az, amely ellenkezett központi törekvéseivel. A rend a tatárjárás borzalmai után született és virágzása tetőpontján 192 kolostora volt, melyek közül 151 a magyar szt. korona országaiban állott. Áldozatos munkájuk, magyar szellemük tette, hogy oly királyok, mint Károly Róbert, Nagy Lajos, Mátyás kolostorokat építtettek, javíttattak számukra. A rend számos boldogot és szentet adott az Egyháznak és sok nagy embert a hazának. Az alapító boldog üzsében kívül boldog Lőrinc tartományfőnök, a szentéletű Báthori László, a budai János-hegy remetéje, boldog Szombathelyi Tamás, Mátyás király bizalmasa, boldog Zákoly János Csanádi püspök és a rend vértanúi, Suháczi Antal (b 1473) és Csepellénvi György ("f 1744) — mind a magyar pálos rend talajából emelkedtek a szentek dicső galériájába, az Egyház oltáraira. A nagyhírű rendtagok között pedig kiemelkedtek az idők folyamán Magyar Mihály (Michael de Ungaria) párisi doktor a XV. sz.-ban, Báthori László az első magyar bibliafordító, Tatay Antal lorettói hitszónok, ki a pálos misekönyvet és zsolozsmát 1470-ben Velencében kinyomatta, Dombrói Márk a rend első krónikása, Martinuzzi (Utisinovich) György világhírű diplomata, ki orgyilkosok kezétől halt meg reggeli imája közben 1551-ben. A nemzeti újjáéledés korában a pálosok búzgó élesztői voltak a nemzeti érzésnek és a magyar iradalom nagyjai közt vannak: Alexovich Vazul, a kiváló magyar hitszónok, Ányos Pál költő, a ..Magyar hazafiúi társaság“ lelke, mely a XVIII. század 80-as éveiben a pesti pálos kolostor könyvtárában tartotta gyűléseit, Virág Benedek ódaköltőnk és a magyar nyelvújítás egyik vezére: Verseghy Ferenc.23® A pécsi rendház büszkeségei. Alexovich Vazul, akit 1768. jún. 5-én templomunkban szenteltek diakónussá és Virág Benedek, aki theológiai tanulmányait végezte rendházunkban. A feloszlatás szerint a rendtagok kolostoraikat elhagyni kényszerültek. Ingatlanaik a vallásalap tulajdonába mentek át. A szerzetesek vagy egyházmegyei papok lettek, vagy nyugdíjállományba kerültek, vagy pedig az ország határán kívüli kolostorokba menekültek. Sok magyar pálosnak, magyar emléknek adott helyet ezidőtájt a szintén magyar eredetű czenstohovai híres kolostor, melyet 1384-ben herceg Opoíyi László volt magyar nádor alapított. 23a Dr. Saly: i. m. 28. old.
