A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője

A Lyceum templom és épület története

9

beszédet mondott Sporer Felicián ágostonrendii szerzetes, ezt követte Christovich Imre kanonok assistenciás ünnepi miséje, melynek végeztével Seulteti János dr. tlieol. tanár mondott magyar prédikációt az egybegyűlteknek. A meghívottakat, a hatóságokat, a katonaság vezetőit a rendház refektóriumában vendégül látta.

Már ezeknek az ünnepi szónoklatoknak alkalmával megnyilvánult a templom rossz akusztikája, melyen érdemlegesen azóta sem lehetett segíteni.

Miután a templom lényegében elkészült és a nyilvános istentiszteletre beszenteltetett, a tornyok, dekorációk, berendezések későbbre halasztásával az új kolostor építésébe fogtak. 1757-ben kezdték a kolostor északi (ma Király utcai) szárnyának építését. Nagy ügyszeretetével, ritka akaraterejével. ízlésével és építészeti tudásával siettette a munkát a kiváló prior, P. Mentler Zsigmond.

P. Mentler hatalmas arányokban fogott munkához. A városi Tanácstól kieszközölte a kitermelt kőbányák helyett a Mecsekszabolcs felé vezető úton új kőbányák nyitását. A ház építésében a városnak csaknem minden iparosát foglalkoztatta. Sokan az alapozást ásták, mások a régi házat bontották le, mely teljesen 1766-ban tíint el. Ácsok a mágocsi, nagyhajmási és baranyajenői erdőkből szállított tölgyfagerendákat faragták. Az építkezés azonban már az alapozásnál nem várt nehézségekbe ütközött. A talaj ugyanis üreges, homokos, talajvíztől annyira átjárt volt, hogy a föld alá csaknem annyi tégla és kő került, amennyibe egy emelet építése került volna. így lett a háznak Pécsett páratlanul álló magas boltíves, hatalmas folyosókból álló pincéje. A prior személyesen vezette mindenütt a munkát, az északi szárny három középső nagyobb ablakának barokk oromdíszét sajátkezűleg rajzolta. Az épület 1760-ban már 2 emeletével készen állt és tető alá került. Ugyanezen év júniusában lakhatóvá lett: régi szegényes helyiségükből a pálos atyák új, magas, arányos celláikba vonulhattak. Az épület a város lakóinak általános tetszésével és bámulatával találkozott. Ugyanekkor jött Pécsre a pálos provinciális is, aki a ház nagyszerű, gyors fejlődését látva 200 forintot adott a templom orgonájára, melyhez a prior a rendház jövedelmeiből 500 forintot csatolva Pestről szt. Márton napjára (nov. 11.) meg is építtette a kórus orgonáját.

Uankadatlan buzgalma ugyanekkor munkába vétette a templom északi homlokzatának kőkapuját. Mentler prior a római régi magyar pálos-portálé (a porta pián kívül) mintájára akarta készíttetni. Pécs- váradon eszközöltek alkalmas kő fejtését, a kőfaragóval pedig 135 forintban egyezett meg.

Az udvaron 18 ló befogadására alkalmas istálló is épült.

1761. március 7-én halt meg a kolostor első halottja, aki egyúttal a szentély alatti kriptának is első lakója: P. Mechtler Uászló némethitszónok. A prior épen a rend birtokain időzött, — mikor állapota válságosra fordult. Megérkezésekor első útja a beteg ágyához vezetett, aki mély áhítattal meggyónt, megáldozott, majd a szent kenet szentségét kérte. Halála előtt megszólalt: „Már régen gondoltam, hogy aqui- nói szent Tamás ünnepén fogok meghalni.“ Aquinói szt. Tamást ugyanis különösen tisztelték a pálos atyák, mert a rend alapítója: boldog Özséb esztergomi kanonok hozzáfordult először, mikor Rómában IV. Orbán pápánál rendjének megerősítése és elismertetése ügyében eljárt.