A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1927-28. Tanévi Értesítője
A tanár munkája az osztályban
17 N. Az, hogy a lengyelek megválasztották uralkodójuknak. T. Magyarország és Lengyelország így perszonálunióba került egymással. Ki hallotta már valahol ezt a szót ? — (Megmagyarázom.) A magyar-lengyel kapcsolat azonban nem sokáig állott fenn. A lengyelek azt szerették volna, hogy a király állandóan köztük éljen, amit azonban L. nem tett meg. így azután halála után ez a kapcsolat rövidesen meg is szűnt. 3. Balkáni politikája. N. L. egész uralkodása alatt nagy gondot fordított arra, hogy a veszendőbe ment déli melléktartományokat visszaszerezze. Melyek voltak ezek a melléktartományok? Mely uralkodóink szerezték meg? Dalmáciát melyik állam akarja megszerezni? (Kapcsoló kérdések.) L. először a Dalmáciára áhítozó Velencével számolt le. A tenger királynője, ahogy Velencét nevezték, — ősi ellenség. Fennhatóságát kiterjesztette a dalmát városokra, s állandóan támogatta Szerbiát, Magyarország ellenségét és féltékenyen ügyelt arra, hogy a magyar uralom valahogy meg ne erősödjék Dalmáciában. L. három ízben is vezetett hadat ellene. E hadjáratok eredménye az lett, hogy Velencét legyőzte és békére kényszerítette. A béke értelmében Velence lemond a dalmát városokról és várakról, ezenkívül évi adó fizetésére kötelezi magát. Hasonló eréllyel járt el az apró balkáni fejedelmekkel szemben is, akik sorra királyi, császári címeket vettek fel és teljesen függetlenítették magukat Magyarországtól. Hódolatra kényszerítette a szerb, bosnyák, oláh vajdát, a bolgár cárt pedig még adófizetésre is kötelezte. A bolgár cár elleni hadjárata arról is nevezetes, hogy ekkor ütközött meg először a magyar sereg az új ellenséggel, — a törökkel. Mivel Lajos ekkor már Lengyelország királya is volt és a balkáni hódítások következtében az Adria és Fekete tengerig jutott a magyar uralom, három tenger mosta birodalmának határait. A Balkánon L. nemcsak hódított, hanem térített is. A vallási viszonyok igen zavarosak voltak a Balkánon. A többség görög keleti, de vannak pogá- nyok is. Ezzel a térítésekkel azt akarja elérni, hogy a vallásközösség által is jobban Magyarországhoz kapcsolja az apró államokat. E térítésekért kapta a pápától az egyház zászlótartója címet. 4. Beluralma. Szólnunk kell még néhány szót L. beluralmáról is. A béke műveinek ápolásában sem volt ő semmivel sem kisebb, mint a kard forgatásban. Uralkodásának 10. évében országgyűlést hívott össze, amelyen fontos újításokat hozott be. Az első volt az ösiség behozatala. Eddigi törvényeink a nemességnek szabad rendelkezési jogot biztosítottak birtokaik felett. Eladhatták, vagy elajándékozhatták annak, akinek akarták, — kivéve a leányt megillető egy negyed részt. A nemesek ezen joga az Aranybulla 4. pontjában is kifejezést nyert. Amikor L. ezen az országgyűlésen az Aranybullát megerősíti, a 4. pontot megváltoztatta, illetőleg a nemesektől megvonta a szabad rendelkezés jogát és kimondotta, hogy ezentúl a nemesi birtok öröklődik apáról- fiúra, testvérről-testvérre, a férfiág kihalása esetén pedig a birtok visszaszáll a koronára, — ezt a törvényt nevezték ösiségnek. Kinek a vállain nyugodott a katonáskodás, a hadviselés kötelezettsége ? — N. A nemesekén. T. Hát ha a nemesség elszegényedett, birtokait eladta, meg tudott felelni ennek a kötelezettségnek ? N. Nem, mert a hadkötelezettség terhekkel járt. T. Milyen célt akart hát elérni N. L. az ősiség behozatalával ? N. Meg akarta akadályozni a nemesség elszegényedését, hogy így katonai kötelezettségének meg tudjon felelni. T. A másik nevezetes újítása a kilenced behozatala. A jobbágyok sok mindenféle szolgáltatással tartoztak földes uraiknak, de ezek a szolgáltatások nem voltak pontosan megállapítva. Ezért L. azt a törvényt hozta, hogy a jobbágyok minden terményük kilenced részét földes uraiknak tartoznak be2
