A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1916-1917. iskolai évről

Adatok az 1916-17. iskolai év történetéhez

- 7

Kivülök még a helybeli és fővárosi lapokban is többen közöltek tanügyi, társadalmi vonatkozású és irodalmi közleményeket.

Iskolánk és a háború. Az immár közel 3 év óta folyó borzalmas világháború a lefolyt tanévben is súlyosan érintette intézetünket. Újabb tanerőt ugyan tényleges katonai szolgálatra már nem hívhattak be, mert a túlságosan megfogyatkozott tanári létszám mellett ez lehetetlenné vált, de az itthon maradt s a behivott tanárok munkáját is végző tanerők közül egyesek az előző tanévekben kifejtett megerőltető munka következtében rövidebb-hosszabb időre képtelenek voltak hivatalos teendőik végzésére, ami folytonos óra, sőt tantárgy-változtatásokat is idézett elő, ami intézetünk működésére nagy mértékben zavarólag hatott.

A felsőbb hatóságnak, mint már fentebb jeleztük, meg kellett rövidíteni az iskolai évet is s részint ezért, részint pedig a rendelkezésre állott tanári személyzet elégtelen volta miatt egyes tantárgyakat, mint pl. a szépírást az I. A., II. A. és II. B. osztályban nem is lehetett előadni; az összes osztályokban szünetelt a tornatanítás s heti 1—1 órával redukálni kellett az I. és II. osztályokban a magyar és német nyelv s a III., IV., V. és VIII. osztályokban a francia nyelv, nemkülönben a tanév első felében a II. osztályokban a számtan s a IV. osztályokban a magyar nyelvtanítását, minek következtében a tananyagot úgy ezeknél, mint a többi tárgynál is csak a kevésbbé jelentékeny részek elhagyásával lehetell feldolgozni.

E mellett az a veszély is fenyegetett bennünket, hogy intézetünk helyiségeit, miként az előző években történt, ismét elveszítjük, amennyiben a m. kir. honvédelmi minisztérium a vallás- és közokt. minisztérium hozzájárulásával az intézeti épületet újból tartalékkórház céljaira jelölte ki, erre azonban, szerencsére nem volt szükség, s igya katonai hatóság csakis pár helyiséget foglalt le az önkéntes iskola céljaira, ami nagyobb zavart még sem okozott.

A tanári testületnek a háború kitörése alkalmával s annak folyamán behivott tagjai a lefolyt tanévben is tényleges katonai szolgálatot teljesítettek és pedig Cz’tronyi Jenő és Fail Jagelló főhadnagyok az északi és keleti harctéren, Tolnai Arthúr, főhadnagy, mint a kemecsei fogolykülö- nitmény parancsnoka, Almásy Károly és dr. Sebestyén Béla tizedesek, úgyszintén Heuberger Rezső, zászlós, szintén az északi és keleti harctéren. S ezen tanárok távolléte alatt nevezettek teendőit 10 történelmi óra kivételével, melynek ellátására Somogyi Géza, óraadó tanár, alkalmaztatott, az idehaza maradt csekélyszámú tanerő, közölök egyik-másik hét 24—25 órában s teljesen díjmentesen látta el.

Ezen nagymérvű elfoglaltságuk mellett ez évben is többen vettek részt közülök a nemzeti védelmet, s a hadbavonultakat és ezek visszamaradt családtagjainak segélyezését célzó társadalmi mozgalmakban s iiskolai működésűk folyamán is minden alkalmat megragadtak az ifjúság hazaszeretetének erősbítésére, áldozatkészségük fokozására s a háború tanulságainak kihasználására. E végből a tanári kar tagjai közül többen írattak háborús vonatkozású dolgozatokat is. Ilyen dolgozatok voltak a magyar nyelvből : „Miért tört ki a világháború ?“ „Hogyan szeressük hazánkat ?“(Arany Jánosnak „A Haza“ c. dolgozata alapján). „Melyik háborús esemény ragadta meg leginkább figyelmemet ?“ „Milyen gondolatok támadnak bennem, ha egy rokkant katonát látok ?“ „Drégely eleste.“ (A hősi halál dicsőítésére). „Emlékbeszéd a harctéren elesett hősök felett“, „Hadi kölcsönre jegyezni okos és hazafias dolog.“ ,?Gondolatok a