A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1916-1917. iskolai évről

Adatok az 1916-17. iskolai év történetéhez

ambícióját; a gyermekek erkölcsi és tanulmányi előmenetele iránt érdek­lődő szülőknek és helyetteseiknek pedig a szükséges felvilágosítást meg­adandó, különös gondot fordítottunk a fogadó órák pontos betartására. Mindezeknek tulajdonítható, hogy dacára a tanításra hátrányosan ható kártékony befolyásoknak, mégis teljesen megnyugtató tanulmányi ered­ményt sikerült elérnünk. Az ifjú nemzedék arra lévén hivatva, hogy a hazának és a társada­lomnak majdan erős támasza legyen, az iskolának ezen fontos cél elérése érdekében nemcsak tanítani, de nevelni is kell. Azért a tanári testület az előirt tananyag sikeres elsajátítására fordított kitartó és buzgó mun­kásság mellett az ifjúság nemes érzelmeinek ápolását és jellemének oly irányban való fejlesztését, hogy abban a vallásos és erkölcsi érzés mind­inkább megerősödjék s az erény, tudomány és hazafiaág szép összhang- zata minél inkább megvalósíttassék, elsőrendű kötelességének ismerte. E végből gondoskodás történt arról, hogy a különböző vallású tanulók ne csak a szükséges hitoktatásban részesüljenek, de mivel az iskolában uralkodó hitélet a vallástanításon kívül még a vallásos cselekmények buzgó gyakorlásában is megnyilatkozik, a felekezetűk által előirt vallás­beli kötelmeiknek is pontosan eleget tegyenek. A kath. tanulók vasár- és ünnepnapokon az egész tanévben szentmisét hallgattak s annak végez­tével exhortációban vettek részt. A tanévben kivétel nélkül négyszer járultak a szent gyónáshoz és áldozáshoz, sőt akadtak számosán, akik ezen kötelező gyónás és áldozáson felül még több alkalommal is reszt­vettek ezen vallásos cselekményben. Nem mulaszthatom el itt hálásan kiemelni, hogy gróf Majláth Gusztáv, erdélyi püspök ur őnagyméltósága, f. évi január hó 21.-én újólag s most már hatodszor kereste fel intéze­tünket, hogy ifjúságunk vallás-erkölcsi életét megerősítse, előmozdítsa és izmosítsa, mely alkalommal tartott alkalomszerű, nagy hatású beszéde, abban foglalt intelmei, tanácsai és buzdításai kétségkívül nagy befolyást gyakoroltak növendékeink fogékony lelkületére. Az izr. tanulók szintén tanári vezetés és felügyelet alatt szombati napokon vettek részt az istentiszteleteken, amidőn is többször vallásos, iskolai és társadalmi köte­lességeiket fejtegető oktatásban részesültek. A többi hitfelekezetek tanárai szintén nagy buzgalommal igyekeztek tanítványaikban a vallásos és erkölcsi érzést fejleszteni és ébrentartani s ezen dicséretreméltó törek­vésüket a tanári kar mindenkor a legnagyobb készséggel támogatta. A fegyelem, miként minden testület sikeres működésének, úgy az ifjúság előrehaladásának is főfeltételét képezi. Ugyanazért arra, hogy ifjainkban a rend és fegyelem szeretete mindinkább megerősödjék s az intézetünkben meghonosodott kiváló rend jövőre is fenntartassék ,most is különös gondot fordítottunk. A vallásos és erkölcsi érzelmek ápolása és fejlesztése kétségkívül nagyon jó hatással volt az intézeti fegyelem erősí­tésére, mindazonáltal ezt még más módon is törekedtünk biztosítani. E végből, mint a jellemképzés egyik eszközét, az ifjúságnak mindjárt a tanév elején kiosztottuk és megmagyaráztuk az iskolai rend- és fegyelmi szabályokat. Ennek megfelelőleg most is megköveteltük az előadási órákon való pontos és tiszta megjelenést, a mulasztott órák gyors igazolását, a könyvek, füzetek és egyéb tanszerek rendbentartását, az iskolai épület és bútorzat kímélését s a házirendet szabályozó intézkedések pontos betartását. Figyelemmel kisértük a tanulóknak iskolán kívül tanúsított viselkedését és életét s ily módon lelkületűket lehetőleg megismervén,- 4 -

Next

/
Thumbnails
Contents