A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről

Messik Béla: Az anyag és elektromosság

- 5 — alkothassunk magunknak az anyag belső struktúrájáról, felépítéséről, hogy magyarázatát leljük nyilvánulásai mikéntjének, azoknak a törvé­nyeknek, melyeket közvetlen tapasztalataink alapján szűrtünk le ma­gunknak. Az elektromosságot, mint az anyag egyik tulajdonságát fogták fel a fizikusok a legutóbbi időkig, mert azt az anyaghoz kötöttnek képzelték. Anyag nélkül, úgy vélték, nincs elektromosság sem. Az elektromosság egy igen finom, súlytalan fluidum, folyékony anyag, mely a ponderábilis anyag belsejében mozoghat. Franklin felfogása szerint csak egyféle, a későbbi felfogás szerint kétféle : pozitív és negatív létezik. Hogy az anyag elektromos és egyéb tulajdonságai között kapcsolat van, az mind­inkább kitűnt, amint az elektromosság tana fejlődött, de az egyes tulaj­donságokra vonatkozó jelenség-csoportok egymástól izoláltan marad­tak egységes magyarázat híján. Az utolsó három évtized fizikai kutatásai jelentős eredményeket mutattak fel az anyag és elektromosság kapcso­latának kérdésében, melyek egész fizikai világnézetünkre nagy hatással voltak. Ezen kutatások során kitűnt, hogy az elektromosság az anyagtól függetlenül, attól különváltan is létezhetik, hogy az anyagnak nem tulajdon­sága, hanem alkotórésze, sőt az anyag valószínűleg teljes egészében elektromos eredetű, mely alapon lehetséges az anyag összes tulajdonságait az elek­tromosság tulajdonságai alapján magyarázni, miáltal az anyag tulaj­donságainak egységes magyarázatát nyernők. Ennek a kis dolgozatnak célja ezeknek az újabb kutatásoknak rövid ismertetése. * Az anyag tulajdonságainak egységes magyarázatára törekedtek má- a görög bölcselők is, mikor keresték azt az u. n. ősanyagot, melynek szár­mazékai az ismert különféle anyagfajták. Thales szerint vízből kelet­kezett minden, Anaximenes az anyagfajták különbözőségét úgy magyarázza, hogy minden anyag a levegő összesürüsödéséből keletkezett, különbözőségük oka abban rejlik, hogy egyikben a levegő nagyobb mér­tékben van összesűrüsödve, mint a másikban. Herakleitosaz anya­got folytonos mozgásban levőnek képzeli, ősi eleme a tűz, mely hasonló­képen folytonos mozgásban van. Ma sem képzeljük az anyagot nyugalom­ban levőnek, hanem úgy, hogy igen kicsiny részecskéi folytonos rezgés­ben vannak. Empedokles szerint négy alapanyag van : a föld, a levegő, a víz és a tűz; a többi anyag ezeknek összevegyüléséből jött létre, különbözőségüket az okozza, hogy az alapanyagok különböző mértékben más viszonylatokban vannak bennük képviselve ; az anyag változásai onnan származnak, hogy az alapanyagok bomlása és uj viszonylatokban való egyesülése nem befejezett dolog, hanem állandóan tart. Semmi sem keletkezik, semmi el nem enyészik, csak bomlik s újra vegyül. (Az anyag megmaradása elvének csirája !). Az erők, melyek e két változást létre­hozzák : a viszály és a szeretet. Anaxagoras felfogása E m p e- doklesével nagyjában megegyezik, csak ő úgy képzeli, hogy az alap­elemeket az „ész“ (núsz) hozta létre a chaosból, a zűrzavarból, azáltal, hogy rendet teremtett. (Törvényszerűség elve a természetben !) Azt a ma is igaznak tartott gondolatot, hogy az anyag a teret nem folytonosan tölti be, tehát nem egy legkisebb részeiben is teljesen össze­függő, hézagtalan, vég nélkül osztható tömeg, hanem van az osztható­ságnak határa, melyen túl az anyagnak részecskéi, az u. n. a'omok (atoma =

Next

/
Thumbnails
Contents