A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről
Vezér Mór: A Kárpátok jelentőségének méltatása és megünneplése alkalmából tartott beszéd
42 — két, feljegyezni tetteiket. A történelem fog bizonyságot tenni amellett, hogy a lelki erő, az akarat és elszánás, mely a magyar katonát hevíti, ült diadalmat a statisztikán és durva erőn nyugvó hatalom felett. De fel fogja jegyezni azt is, hogy a nehéz és kemény munkát megtámogatták büszke Kárpátaink is, ezek mint a németek Rajnája őrt állnak a négyes folyam és hármas hegység országa előtt. Emlékezzünk Kárpátokról ! Legyen Kárpátok napja, ne csupán iskolai emléknap, olyanféle szokványünnep, hanem az egész osztatlan, felekezetek és osztályok fölött álló magyar nemzet piros betűs ünnepe, dies festája. Legyen ez ünnep jelképe a magyar erőnek, akarásnak, a magyar léleknek. Jelképezze ez ünnep azt, hogy ez a nemzet megmutatta, hogy saját életét akarja itt élni és tudja is élni. A Kárpátok égbetörő fenyves csúcsai hirdessék ország-világ előtt, hogy e nemzet feszítő ereje, lendülete további ezer évre igazoltak jogcímét arra, hogy itt éljen. És ha majd beköszönt az áhítva várt béke, ha majd visszazökkenünk a régi kerékvágásba, szivünk egy zugában mindig maradjon hely hőseink számára. Végzetesen nagy tartozást kell lerónunk, ne maradjunk adósok, ez becsületbeli kötelességünk. Szenteljük minden gondolatunkat azoknak, kik immár közel két esztendeje vívják a harcot. A hála leg- pompázóbb szólamai dadogásszán ba mennek, ha meg akarnék kísérelni azt a meddő vállalkozást, hogy szavakkal hálálkodjunk nekik. Csak cselekedetekkel szolgálhatunk rá elismerésükre, velük teljesen egyérté- küek sohasem lehetünk. Ezért vértezzük fel lelkünket jósággal, hittel és bizalommal, összhanggal és határtalan önfeláldozással. így várjuk haza hadseregünket, a nemzet diszét és szépségét, e szellemben leszünk méltók küzdő véreinkhez. Virágos május havának első napja van, a természet felvette zöld ünneplő ruháját, a tavaszi fuvallatok telítve vannak reménnyel és sejtelemmel, ilyenkor szépen adódik megemlékezni kárpáti csatákról, hóról, fagyról, fájdalomról, sóhajokról, zokogásról, magyar fiuk piros vére hullásáról Emlékezzünk Kárpátokról !
