A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről
Messik Béla: Az anyag és elektromosság
Anyag és elektromosság. Az emberiség szellemi életének kezdetén, midőn a fölös szellemi energiájának tudatára ébredt ember rájött arra, hogy ő nemcsak kiegészítő része a természetnek, nemcsak tétlen szemlélője nagy nyilvánulá- sainak; midőn ösztönszerüleg megérezte, hogy neki megvannak a képességei arra, hogy mélyebben is beleásson a természet rendjének mikéntjébe, hogy megértő lélekkel nézze a természet nagy nyilvánulásait; midőn kutató ösztöne először állította problémák elé : gondolkodásának legelső csiráiban már kétségtelenül helyet foglalt az „anyag problémája” is. Természetesnek kell találnunk, hogy az anyag, amely minden létezőnek, egész környezetünknek éppúgy, mint saját testünknek alkotó eleme, amely hol holtnak, hol élőnek mutatkozik nekünk, amely látszólag mindent betölt, amely elpusztíthatatlan, az anyag az ő megjelenési formáinak kimeríthetetlen változataival, nyilvánulásainak sokoldalúságával magára vonja a tudnivágyó ember figyelmét, úmit látunk, amit hallunk, tapintunk, bármi módon észreveszünk, az csak anyag lehet. A természet csak az anyag közvetítésével nyilatkozik nekünk, az anyag minden érzéki észrevevésünk szükséges feltétele. Amit a természetről tudunk, azt csak azon erők révén tudjuk, amelyek a természetben működnek, hiszen érzeteink mind erőhatásokon alapulnak. Anyag nélkül azonban nincs erő, az anyag közvetítő szerepe nélkül tehát a külvilágról semmi fogalmat nem alkothatunk magunknak. Ennélfogva, ha a külvilágról akarunk gondolkodni, nagy fontosságú annak a kérdésnek megfejtése, hogy mi az anyag, milyen a szerkezete. Ha tudnánk a kérdésre végleges feleletet adni, ez sok más kérdés megoldását rejtené magában, amin — sajnos ilyen felelet híján — sokat töpreng ma is az emberiség. Az anyag problémája sohasem szűnt meg foglalkoztatni az emberi elmét. Sőt olyan a természete, hogy mennél jobban elmerülünk vizsgálatába, annál több oldalról mutatkozik nekünk, annál több uj kérdést tár elénk. A görög filozófia egyik főtémája az anyag. Mi az anyag, miből keletkezett, miből áll, milyen szerkezetű ? Meg is feleltek a kérdésre azzal a meggyőződéssel, hogy teljesen elfogadható, végérvényes és kimerítő magyarázatot találtak. Mi már nem érezhetjük magunkat ilyen szerencséseknek. Ennek oka az anyagról való ismereteink nagymértékű bővülésében rejlik. A görögöknek tudományos kutatási módszereik fejletlensége miatt még nem állott módjukban az anyag vizsgálatába oly mértékben belemélyedni, mint nekünk. Ma már az anyag tulajdonságainak olyan változatos, hosszú sorozatát ismerjük, hogy éppen ez nehezíti meg, hogy róla egységes képet alkossunk magunknak, amely alkalmas az ösz- szes anyaggal kapcsolatos tünemény magyarázatára. Hacsak annyit