A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről

Messik Béla: Az anyag és elektromosság

Ä katódsugarak a katóddal szemközti üvegfalon nemcsak fény, hanem hőhatásokat is keltenek, amennyiben az üvegfal azokon a helyeken, ahol a fluoreszcencia mutatkozik, észrevehető leg melegebb. Itt tehát az elektromos energia valami módon hőenergiává változik át.

De mechanikai hatást is sikerült Crookesnak kimutatnia azáltal, hogy a sugarak útjába kis, sineken mozgatható, csillámlemez lapátokkal ellátott kereket tett, mely a katódsugarak hatása alatt tovagördült.

A katódsugarak mibenlétének magyarázatára két, egymással ellentétes felfogás jött létre. Az egyik, nagyrészt német fizikusok által vallott felfogás szerint elektromágnes sugarak. Ezt látszólag támogatta azon tulajdonságuk, hogy vékony fénylemezeken áthatolni képesek, ami abban az esetben, ha anyagi részek tovaterjedéséről van szó, nem volna lehetséges. Ezzel szemben állott Crookesnak és a legtöbb angol fizikusnak az a nézete, mely szerint a katódról az anyagnak piciny alkotórészei röpülnek ki óriási sebességgel, ezek negativ elektromos töltéssel vannak ellátva és a katódsugarak ezeknek a katódról kilövelt részecskéknek a pályái.

Az utóbbi felfogás győzött, főleg a következő kisérletí tények alapján :

1. ) Ezek a sugarak, mágnessel közelítve feléjük, eredeti irányukból eltéríthetők; éspedig éppen úgy viselkednek a mágnessel szemben, mint a negatív elektromos töltéssel biró, egyenes vonalú mozgásban levő tes- tecskék.

2. ) Ha a sugarak fémtárgyra esnek, akkor ennek negatív elektromos töltést adnak ; ennek legközelebb fekvő magyarázata, hogy a tovahajtott negatív töltésű részecskék a fémtárgyba való ütközés alkalmával töltésüket annak átadják.

3. ) Ha elektromos töltéssel biró testet hozunk a sugarak közelébe, ennek szintén eltérítő hatása van, éspedig, ha a test pozitív töltésű, akkor a sugarak a test felé hajlanak, ha negatív töltésű, akkor az ellenkező irányba. Ez a körülmény kétségen felülivé teszi, hogy a tovaüzött részecskék töltése negatív, mert a pozitív töltésű test vonzza, a negatív töltésű taszítja őket. Az utolsó hatás csak igen nagyfokú légritkítás esetén mutatható ki, mert a katódsugarak a gázt, melyen keresztülhatolnak — mint erről már említés történt — ionizálják, ennek következtében a sugarakat egy vezető gázionokból álló gázburok veszi körül. Ez a gázburok olyan szerepet játszikitten, mint a fémburok az elektrostati- kában, ahol — mint tudjuk — a fém a belsejében levő teret teljesen izolálja minden kívülről jövő elektromos hatástól. Közismertek azok az alapkisérletek, melyeket az u. n. F a r a d a y-féle edénnyel végzünk, melyekkel azt szokás demonstrálni, hogy az edény belsejében nincs elektromos hatás, csak a külső felületén. Az említett gázburkon belül levő röpködő részecskékre sincs ilyen módon hatással a kívülről ható elektromos töltésű test.

A katódsugárzásban lefolyó jelenségek vázolt elmélete elé az egyetlen nagyobb nehézséget a sugarak áthatolóképessége gördítette. Nem tudták ugyanis elképzelni, hogy az anyagnak tovaröppenő részecskéi hogyan képesek fémlemezeken áthatolni. Hertz tapasztalta először, hogy a katódsugarak vékony aranylemezeken áthatolnak. L é n á r d, Németországba távozott hazánkfia az üvegcsőre, a katóddal szemközt kis aluminium ablakocskát alkalmazott, melyen keresztül a katódsugarak a csőből kiléptek a külső térbe és képeseknek mutatkoztak közönséges- iS -