A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről
Vezér Mór: Háborús költészetünkről
— 6 tani a világtörténelmét. A nemzet nagyszerű lelkesedése, lovagias áldozatkészsége Európa történetének ad fordulatot. Világhírű magyar katona- tipusok alakultak ki : a magyar huszár mellett a kitűnő magyar gyalogos, a bakancsáról elnevezett baka. A magyar költészet a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a magyar közélettel, ä politikával. \ háborús költészet pedig lépést tart a katonai fejlődéssel. A háborús költészetet sokan alkalmi költészetté szeretnék lefokozni. Ezek elfelejtik Goethe mondását, hogy alapjában minden poézis alkalmi poézis. Az ihlet nem mindennapos vendég, csak nagy leiki élmények ötletéből szállja meg a kiválasztott vetest. Az alkalmiság, az aktu- áíisság lefes ik az igazi kötői alkotásról. Nemrégiben eszmecsere indult meg Herczeg Ferenc és a képviselőház egyik alelnöke között arról a tárgyról, hogy a mostani nagy idők eseményei alkalmasak-e költői megérzé- kítésre. A politikus amellett kardoskodott, hogy igen. Az írő az ellenkezőjét vitatta. Bizonyos az, hogy a művészi alakítás bizonyos nyugalmat kíván, a kellő távlat híján a költői meglátás zavarossá lesz. Kivált a háborús költészetre áll ez. A csaták zajában nem érzik otthonosan magukat a múzsák. A nagy szenvedélyek, a nagy történések közepette elakad a bárd szava. A lét és nem lét, a nagy érdekek mellett eltörpül minden, eltompul a szó, elhalványul a költői eszme. Ha a politikai dalokra ráfogták, hogy rútak, költőietlenek, a harci dalokra is áll az, hogy legalább is egyoldalúak. Bizonyos az, hogy csak keveseknek adatott örök becsűt aere perennius-t alkotni e téren. A magyar háborús költészet termékei között például úton-útfélen ráakadunk maradandó becsűre, örök életűre. Vessünk háta magyar harci költészet gyönyörűséges kertjébe egy pillantást. Szemlélődjünk. Az áttekintés persze csak mai napjainkig szóljon, mert ki tudna eligazodni a mai világitélet lírai \irágoskertjében, mikor még javában áll a torna, s az egész földkerekség egy nagy harctérré bővül ki. A háborús köLészet elnevezése alá nem a szorosabb értelemben vott csatadalok összeségét foglalják, hanem mindazon lírai termékeket, melyeket a Eláboru inspirált, melyek a magyar haái virtust magasztalják. A legelső ilyen fajta termék egy liistóriás ének: Szabács viadala. Az előadás közvetlensége, frissesége arra mutal, hogy még 1476-ban, a szabácsi ostrom évében készült. Mátyás nevezetes hadi tettét énekli meg az ismeretlen szerző csekély költői alakítással. Nyelve egyszerű, eleven és szemléletes. Geszthy László éneke és Apáti Ferenc sztirája ieltárták a Jagello- korszak sivárságát, romlottságát, de nem tartóztathatták fel az elkerülhetetlen katasztrófát. A török támadást csak a regi turáni harcmódon lehetett volna kivédeni. Ezt a magyarság rég elfelejtette, az uj taktika, az európai harcászat nem gyűrhette le az ősit, Magyarország szabad prédája lett a töröknek. A nemzet vallási egysége is felbomlott, a két felekezet egymást okolta a nagy szerencsétlenségért. A protestáns felfogást tükrözik vissza az úgynevezett jeremiádok. Nevezetes példája ennek a Gönczi-féle Énekeskönyvből való „Az Magyarország siralma, kinek romlása és nagy pusztulása az bálványimádásért, kegyetlen hamisságért és fertelmes élet miatt lett” „Miért hagyál minket ilyen igen megromlanunk, Mi nemzetségünkben elpusztulnunk, Miért távozol, úristen, ily messze mitőlünk ?
