A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről

Vezér Mór: Háborús költészetünkről

— 29 —

Egy ilyen nap vezérsége S díjazva van az élet...

Napoleon dicsősége,

Te veled sem cserélek.

Csak a vérrel szerzett szabadság lehet állandó, volt szilárd hite. A tör- • ténelem, a francia forradalom tanulmányozása érlelte meg benne ezt a makacs meggyőződést. Ezért keresi szüntelenül a harcot, az összeütközést. Ezt hirdeti ezután költeményeiben. A szabadsághoz fordul :

Ne félj semmit, megvédünk. Csak egy szót,

Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód S lesz sereged egy és ezernyi,

Kész meghalni vagy diadalt nyerni. (A szabadsághoz.)

Előkészíti nemzetét a nagy harcra, mert a teljes szabadságot kell kivívnia. Nem szabadságokat, hanem a szabadságot. Ezért felidézi Rákóczi szellemét a rajongó republikánus a fejedelmet aposztrofálja:

Hazánk szentje, szabadság vezére Sötét éjben fényes csillagunk,

Oh Rákóczi, kinek emlékére Lángolunk és sírva fakadunk.

Az ügy, melynek kazonája voltál,

Nemsokára diadalmat ül,

De te nem lész itt a diadalnál.

Nem jöhetsz el a sir mélyibül !

Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe,

S vidd előttünk, mint hajdan vivéd,

S másvilági hangon lelkesítve,

Erősítsd meg seregünk szivét.

S rohanunk az ellenség elébe,

S ha utánunk nyúl száz drága kéz,

S ha lesz előttünk száz halálnak képe :

Nem lesz köztünk, aki visszanéz. (Rákóczi).

Korhol minden ellanyhulást (Megint beszélünk s csak beszélünk) s támadja a kishitüeket :

Félre kislelküek, akik mostan is még Kételkedni tudtok a jövő felett,

Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség Őrzi gondosan a magyar nemzetet.

(A magyarok istene).

Ujjong minden biztatóbb jelen (Föltámadoü a tenger). Váltig hangoztatja, hogy a nagy átalakulás vérbe fog kerülni, mert a földnek, hogy termékeny legyen esőn kívül vérre is van szüksége. Hogy minél kevesebb