A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1914-1915. iskolai évről

Vezér Mór: Háborús költészetünkről

12

fegyvere volt a csákány és a fokos,, általános harci készség a görbe kard vagy szablya volt, a lovasság még pisztollyal és karabéllyal rendelkezett. A tüzérség szerepe nagyon alárendelt volt, bár tüzérségünk — már fentebb is megemlékeztünk róla — nagyon fejlett volt. Híresek voltak Rákóczi „madaras” ágyúi.

Rákóczi seregének szervezete megegyezett a császári és királyi hadsereg magyar csapat]aiéval. Seregének magvát a királyi szolgálatában volt csapatok alkották, ezt kiegészítette a zsoldos had és a nemesség személyes felkelése. Megfelelő tisztek, vezérek nem voltak és a fegyverzet is hiányos volt. A személyes bátorság volt hivatva mindent pótolni. A sereg zöme a lovasság, a gyalogost még lenézték nálunk, ú gyalogságot német, svéd és lengyel zsoldosok szolgáltatták. Keveset ért tüzérsége is, ezt francia tisztek látták el. Ez az oka, hogy nagyobb, rendezett ütközetet a fölkelőka fegyelmezettebb, gondosabban felszerelt császáriakkal szemben nem tudtak kivívni. Ezért inkább a portyázásra adták magukat és kerülték a döntő ütközeteket. Inkább guerilla harcokat folytattak. Ezekben a kisebbszerü, nyugtalanító csatározásokban azonban a személyes bátorság nagyszerű példáit mutatják a világnak. Ezért van az, hogy az említett fogyatkozások ellenére is a magyar hadi dicsőség annyi kápráztató cse.ekedete fűződik a Rákóczi-korhoz. (Loósz István : Szemelvények a kurucvilág költészetéből.)

A kurucköltészet a legnemesebb népköltészet s méltó folytatása a régi nemzeti költészetnek. Tagadhatatlan azonban kapcsolata a műköltészettel, nevezetesen Balassa hatását mutathatjuk ki rajta.

A kuruc világ nyitányának tekintette Thaly Kálmán a „Magyar- ország utolsó romláshoz közelgő állapotját kesergő ének”-et. A török és német létében támadja meg a nemzetet, mely maga idézte fel a veszedelmet, amikor két pártra szakadva beavatkozásukat kérte. Hinni egyiknek sem lehet. Azért a költő szikrázó haraggal támad azokra, akik az idegenekkel szűrik össze a levet és igy az ország árulóivá lettek. De az isten megtorolja a nagy bűnt, az árulók nyomorultan el fognak veszni. Versmértéke ugyanaz, mint a Rákóczi-nótéá, a rövid és csengő sorokat könnyű volt megzenésíteni. Nemsokára forronganak a kedélyek.

Izzó németgyülölet fogja el a lelkeket. A törökgyülölel alább hagy, a nemzel haragja „az orvra“ zúdul. Petkó Zsigmond két költeményében (Bátorító ének és Gondolkodjál szegény magyar) harcra serkent a német ellen.

1. Tiiz-viz között Megütközött

Kis Magyarország,

Végromlásra S hervadásra Jutott szép virág ;

Jaj, mire jutái,

Hogy el nem futál!. . .

Kívül belül Mint egy aszú ág.

2. Mert immár Érted jár