A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

7 barnás színt öltenek, konyhasó barnássárga, káliumklorid ametiszt­színű lesz. A sárga foszfor vörösre változik, a salétromsav, jódsav, hidrogénszuperoxid redukálódik. Fiziológiai (élettani) hatások. A legmeglepőbbek és a jövőre nézve a legáldásosabb felfedezésekre nyújtanak kilátást, de e mellett nagy óvatosságra intenek a rádium sugarak fiziológiai hatásai. E sugaraktól a bőr megvörosödik, rajta néha hólyagok és nehe­zen, vagy egyáltalán nem gyógyuló daganatok keletkeznek, a haj kihullik, a kezek és a körmök megrepedeznek, a szemre még becsu­kott állapotban is rendkívül izgatóan hatnak. Állatoknál, ha e suga­rak a gerincvelőt érik, hűdést idéznek elő, növények továbbfejlő­dését meggátolják, magvak csírázó képességét megszüntetik, a bak­tériumokat megölik, a keresztesvipera és csörgőkígyó mérgének hatását tetemesen gyengítik, sőt meg is szüntetik. A rádium kisebb mennyiségeinek rövid ideig tartó hatásai sok esetben gyógyítóan hatnak az emberi szervezetre. Ezzel magyaráz­zák újabban némely források üledékének, iszapjának és egyes ásvány­vizeknek pl. a nagyhírű gasteini víznek meglepő jótékony élénkítő, felfrissítő, acélozó hatását. Kimutatták ugyanis, hogy a rádium- vegyületek nyomai ezen ásványvizeken kívül a levegőben, a frissen esett hóban, a tengerek vizében s több helyen a föld szilárd kérgében is előfordulnak. Mindazon anyagokat, melyekre nézve a rádiumhatás kimutat­ható : radioaktiv anyagoknak szokás nevezni. A rádiumon kívül ugyanis még sok más radioaktiv anyag van, ilyenek az urán, a thorium, az aktinium, melyek mindegyike cgy-egy csoporlot, családot képvisel, de valamennyi közt a rádium mulatja legkifejezettebben a leírt jellemző tulajdonságokat. A rádium felismerése. Tekintve a rádiumból kisugárzó nagy­fokú elektromosságot, annak felismerésére az elektroszkop egyik legérzékenyebb eszköz, mely lemezeinek távolodása által már mesz- sziről jelzi a rádium közellétét. Egyébként pedig valamely ásványban, vagy mesterséges pre­parátumban úgy ismerhetjük fel a rádiumot, hogy a kérdéses ásványt több héten át kis mészpátkristállyal hagyjuk közvetlen érintkezés­ben állani s a mészpátkristályt teljes sötétségben forró fémlemezre helyezzük. Rádiumhatás esetén a mészpát sárgásvörös fényt ter­jeszt. A rádium felismerésére szolgál még az u. n. spinthariskop is, mely alkalmas módon beállított nagyító lencsék segítségével teszi lehetővé a gyengébb rádiumsugárzás szemléletét is.

Next

/
Thumbnails
Contents