A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

23 anyagok közé tartozik, a melyek nem kristályosodnak és ezeket kolloid anyagoknak vagy röviden kolloidoknak (/.óWjx, kolia, enyv) nevezik. E szerint a kristályos anyagok, vagy kristálloidok pergamentpapii on, vagy állati hólyagon átdifíundélnak, illetve átdializálódnak, ellenben kolloidok nem. A kristálloidok oldatokban jónokra esnek szét tehát elektrolitek, a kolloidok nem adnak jónokat és igy nem is elektrolitek.

A kolloidok közé tartoznak főkép az összes enyvnemü és fehérjenemü anyagok, de újabb időben számos oly anyagot is előállítottak kolloidos, tehát vízben is oldható módosulásban, melyek közönségesen oldhatatlanok. így ma már ismerünk kolloid ként, ezüstöt, aranyat, higanyt, selént, arzéntriszulfidot, aluminiumhidroxidot stb. Tudnivaló azonban, hogy a kolloid módosulásban levő anyagok, pld. a fémek oldatai tulajdonkép nem valóságos oldatok, mint a sók oldatai, hanem azok a fémeket rendkívül finoman szétoszlott állapotban tartalmazzák, bár teljesen átlátszóknak mutatkoznak. A fémek részecskéi oly kicsinyek, hogy a közönséges mikroskóppal elérhető legnagyobb nagyítás mellett sem láthatók, de az úgynevezett ultramikroszkop segítségével, mely úgy van berendezve, hogy a szemlélt tárgyat nem alulról, hanem oldalról jövő rendkívül erős világítás mellett vehetjük szemügyre, megláthatjuk a lebegő fém- részecskéket olyformán, mint a hogy a szoba levegőjének pora a kis nyíláson át beszűrődő napfényben látható.

Egyes anyagok kolloid módosulásai vízben, másoké alkoholban, ismét másoké bizonyos organikus anyagok, vagy sók oldataiban oldhatók s oldataikat ez alapon szokás elnevezni. így a vízben oldható kolloid oldatát ,,liydrosol”-nak, az alkoholban oldhatóét ,,alkosol”-nak, az organikus folyadékokban oldhatóét ,,organosol”-nak nevezte el Graham, kitől ezen elnevezések származnak ! A kolloid ezüst vizes oldatát tehát „ezüstliydro- sol”-nak, az arsentriszulfidét ,,arzéntriszulfidhydrosol”-nak stb. nevezzük. A kolloid anyagok oldataikból a legkülönfélébb hatásokra kiválnak, „koagulálódnak”. Ily hatások pl. melegítés, lehűtés, különféle elektrolitek : savak, sók hozzáadása az oldathoz. Az oldatából kivált kolloidot ,,gel”-nek szokás nevezni; igy a vizes oldatból kivált kolloid „hydrogel”, az alkoholos oldatból kivált kolloid „alkogel”, „organogel1 stb.

De iássunk ezek után a kolloid anyagok rendkívül gazdag csoportjából néhány érdekesebb példát a nemfémnek, a fémek és a vegyületek közül s ismerkedjünk meg ezek előállítási módjával.

A kolloid oldatok és a kolloid anyagok előállításának módjai rendkívül sokfélék, miért is e tekintetben osztályozásról alig lehet szó, mind- azáltal felemlíthetjük a következő általános módszereket. Egyes szulfidek pld. arzén-, antimon-, vagy ónszulfid kolloidos oldatát nyerhetjük ha arzen- trioxid, vizes oldatába, illetőleg antimontrioxid, vagy ónoxidhidrát igen finom porát tartalmazó és jól felkavart vízbe kénhidrogén gázt vezetünk.