A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1913-1914. tanévről

Dobos Ferenc: Közlemények a modern chemia köréből

11

csöliző hidrogéniónokat, illetőleg lúgos hatást nyújtó hidroxiljóno- kat nagy számban tartalmaztak. A neutralizálás után mindkét hálás eltűnt, tehát a most nevezett kétféle jónnak is el kellett tűnnie és valóban ezek az egyáltalán nem, vagy csak végtelenül kevéssé disz- szociált (neutralis) vízben vannak lekötve. A másik kétféle jón, vagyis a klórjón és a nátriumjón az átalakulás előtt és után is az oldatban egymástól elválva, disszociálva vannak és maradnak, úgy hogy ezek állapota nem változik. Szóval a sav és bázis neutralizálása lényegében nem más, mint vízképződés.

Az anyagok chemiai alkotórészeinek felismerésénél, illetőleg azok analízisekor alkalmazott reakciók a legtöbb esetben az elektrolitok vizes oldataiban levő jónok közt mennek végbe.

A chemiai analízis reakciói rendszerint jónreakciók, így például ha rézreakcióról, ólomreakcióról stb. beszélünk, akkor tulajdonkép a rézjón, az ólomjón stb. reakciójáról van szó.

Ezen szakszerű felfogásnak az illető reakcióra vonatkozó egyenletben külsőleg is kifejezést adhatunk.

így pld. ha kupriklorid oldatába nálriumkarbonál oldatot öntünk, rézkarbonátból álló csapadék válik ki az oldatból, e mellett pedig nátriumklorid marad a folyadékban oldva, ezen egyenlet szerint :

Cu- CI2” + Na2” CO3” = Cu CO3 csapadék -f- 2 Na- Cl’.

Ez esetben is, (úgy mint az elébb említett neutralizálás példájánál) a jelenlevő négyféle jón (Cu”, Cl’, Na* és CO3”) közül csakis kettő u. m. a Cu**-jón és a CCV’-jón jöhet tekintetbe, mert a jón- elmélet szerint a Na* és a Cl’-jón az átalakulás előtt és után változatlanul maradnak. Mert hiszen szintén csak rézkarbonátból álló csapadék vált volna ki akkor is, ha a rézjón nem épen klórjónnal, hanem, pl. NÜ

3-‘, vagy S04“-jónnal lett volna jelen az oldatban, viszont a C03“-jón K'-jónnal, vagy Li*-jónnal is szerepelhetne. Ha tehát a lényegre nézve nem fontos, mondhatni mellékes kétféle jóntól (Na*- és Cl’-jón) eltekintünk, akkor ezen átalakulást úgynevezett

,,jónegyenletíel”

a következőkép fejezhetjük ki :

Cu- + CO3” = CuCOs.

Az ily jónegvenletek, mint láthatjuk egyszerűbbek és könnyebben áttekinthetők, mint a közönségesek, de a kezdőnek mindkét irányban be kell magát gyakorolnia.

• Ezek után önként felmerül a kérdés, hogy valamely oldatban, mely különféle jónokat tartalmaz, mikor jön létre chemiai reakció ? E tekintetben két eset lehetséges.

1. Ha valamely oldatban oly fajta jónok vannak, melyekből gáznemű-, vagy nehezen oldható test keletkezhetik, mely tehát ezen