A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1912-1913. tanévről
Vezér Mór: Stilisztikai jegyzetek
— 20 — Kétségtelen tehát, hogy a dativus eredetileg csak a térbeli felfogásban gyökeredzett, melytől azonban az idők folyamán eltávolodott. A „neki megy a falnak“ és a ,,Pécsnek megyek“-féle mondásokban még kiérzik a helyi felfogás. De már a hasznos, káros, kellemes, üdvös, tetszik, kell, illik, lehet, mutat, megjelenik, mond, ír, hisz, képzel stb. fogalmak mellett álló dativusban teljesen kiveszett. A képzel igével kapcsolatban emlékezik meg Simonyi (A magyar határozók) a dativus ethicusról. És valóban a „képzel magának“-ié\e kifejezés lehetett az átmenet a lati- vusi „hegynek ment“ és a dativus ethicusi sir nekem között. Ha már most a dativus ethicust pusztán nyelvészeti nézőpontból akarnók elemezni, nehéz és meddő feladatra vállalkoznánk. Mert a nyelvkönyv nem tud vele mit tenni. Mindössze tudomást vesz róla, esetleg megkísérli analógia segélyével megmagyarázni, de fáradozását siker nem koronázza. Sokkal hálásabb a munka, ha csak alakzat voltát vizsgáljuk. Nézetünk szerint ugyanis, a dativus ethicus elliptikus szerkezet. Azaz itt ugyanaz esett meg, amit már az átviteli jelenségeknél is megfigyeltünk. Vagyis a szoros kapcsolatban levő fogalmak tartalma oly bensőleg társult, hogy már csak egy fogalmat alkotott és így egy szó — rendesen az érzéki fogalmat jelölő — is elégséges lett a társult fogalmak jelölésére. Azaz „menjetek ki nekem“ ennek az összevonása : Menjetek ki + ne alkalmatlankodjatok nekem. Mit sír nekem = mit sír + és panaszkodik nekem. Honnan tudod nekem — honnan tudod + nekem megmondani. Ezt valaki (nekem) könyörületességnek nevezhetné = valaki nekem azt mondhatná + hogy ez könyörületesség. Itt nekem nem maradsz = itt nem maradsz + nekem nem kellesz. Hogy nekem őt meg ne zavarja = ne zavarja meg őt + nekem ne kellemetlenkedjék. Mit jösz nekem ilyen kifogásokkal = mit jösz + és mondasz nekem ilyen kifogásokat. Látnivaló, hogy a kifejezés elevenségét, fordulatosságát a beszéd megkurtítása teszi. A beszélőt elfogja az indulat, úrrá lesz rajta és ennélfogva nem rendezi gondolatait a megszokott kerékvágásban. A képzetek torlódnak és az erősebb, színesebb kiszorítja a gyöngébbet, halványabbat. A kimenés képzete legyűri az elvont alkalmatlankodásét, a sírás a panaszt, a jövés a kifogást. De nem mindig kerekedik felül az érzékibb, a testesebb képzet, sokszor az elvont győz a konkréton. így a „honnan tudod ezt nekem“-ben a tudás kiszorította a mondást, „ezt valaki nekem könyörületességnek nevezhetné“-ben a halványabb nevezés a színesebb mondást. Ez mindig a beszélő dispositio-jától függ. A mozgásalakzatok a beszédet hullámzásba hozzák, súlypontjuk nem magukban a szavakban, hanem ezek elhelyezésében, fűzésében van : Szerepük abban áll, hogy a beszéd menetét, folyását a legkülön- bözőképen variálják.