A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1912-1913. tanévről

Vezér Mór: Stilisztikai jegyzetek

17 —

alakokat és pedig az első esetben a praesens absolutumot, a másodikban az infinitivust.

A nyomatékosság, a ráutalás teszi az egyes szám haszhálatát a többes helyett alakzattá. Ha közelebbről szemléljük, itt is rövidítési aktussal találkozunk. Hiszen a terjedelmesebb többes számú alak helyébe lép a kurtább egyes szám. Felválthatja pedig éppen a nyomatékosság, a kiemelés súlyánál fogva.

Hazádnak rendületlenül légy hive, óh magyar.

Vörösmarty : Szózat.

Mentek-e tatárra, mentek-e törökre ?

A régi retorikai hagyomány szerint azonban, ezen alakzat a Synekdoche egyik fajának van beállitva, valamint a határozatlan szám felcserélése a határozottal. Pl. :

Arany kalitban száz madár cseveg.

Ábrányi : A vándor madár.

Itt is a rövidség, a nyelvökonómiai szempont működik közre, a kurta kerekszámot a nyomaték minden körülirásnál kifejezőbbé teszi.

Erős kiemelés nyilatkozik meg az ellentétben (antithesis), mely ellentétes fogalmak szembeállitása oly célból, hogy a művészi hatás annál szembetűnőbb legyen. Pl. :

Halvány is, piros is volt az ábrázatja,

Mert öröm s bánat osztozának rajta.

Arany : Toldi XII.

Ha az ellentétet úgy alkalmazzuk, hogy a kifejezett gondolat képtelenségnek lássék, akkor látszólagos képtelenség (paradoxon) keletkezik.

Mily nagy vagy te 1 Mentül inkább hallgatsz,

Annál többet, annál szebbet mondasz.

Petőfi: A Tisza.

Szertenézett s nem leié Honját a hazában.

Kölcsey : Hymnus.

A tömörségre, a csattanóságra, szóval a pointirozásra való törekvés lüktet az ilyen szólásokban. A ,,beszédes némaság“-féle szólamok nem egyebek, mint összevonások. A helyett, hogy némaságról beszélne, mely azonban sokat jelent, sőt többet fejez ki, mint a legékesebb beszéd, egyszerűen „beszédes némasággal“ elégszik meg. Azaz a képzetcsoportból kiválik a két legjelentősebb képzet, hogy az egészet képviselje.1)

Az alakváltozást (figura etymologica) is a szavak jelentősége, súlya avatja alakzattá. A bevett meghatározás szerint ugyanazon szótörzsnek különböző alakban való alkalmazása. Pl. :

!) A szellemes mondások túlnyomó része paradoxon és szójáték. Újabban Wilde Oscar és Shau B. színmüveiben találkoznak a legszéditőbb paradoxonokkal és szójátékokkal.

2