A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1909-1910. tanévről
Vende Ernő: Széchenyi emlékezete
7 Ebben volt e könyveknek csodás hatása. A maradi nemesség, mely egyedül a nemadózást és a régi kiváltságok fenntartását tartotta az igaz haza- fiságnak, megdöbbent és ellenszenvvel fogadta Széchenyi eszméit; de az ifjabb nemzedék megértette és lelkesedéssel fogadta az uj igéket, melyek a múlt és jelen sivársága után egy dicső és fényes jövőt ígértek. Minden mélyebb belátású ember és az egész ifjú Magyarország Széchenyihez csatlakozott és már ezentúl nem a régi kiváltságoknak fenntartásában, hanem a kiváltságok megszüntetésében és a szabadelvű reformokra való törekvésben látták az igaz hazafiságot; nem a nemadózásban és semmittevésben, hanem a hazáért való áldozatokban és munkában keresték a dicsőséget. Széchenyi műveiben az igazság győzött, és „amikor az eszmékben rejlő igazság ereje kinyitotta az emberek szemeit, és tisztán látták a nemzet elmaradottságát, kötelességüknek tartották pótolni a mulasztásokat“. A régi előítéletek meg voltak törve, új élet pezsgett a nemzet ereiben, amely megteremtette a nemzet újjászületését. De Széchenyi nem elégedett meg az eszmék hirdetésével; ő nem a szó, hanem a tettek embere volt és tettekkel akart hatni nemzetére. A lángész intuitiojával érezte meg a nemzeti felvirágzás szükségleteit és bámulatos energiával látott hozzá tervének megvalósításához. Rajongó hazaszeretete nem ismert gátokat, azért minden vállalkozását siker követte; és vállalkozásainak sikerében volt éppen az a csodás varázs, mely a bizalmat személye iránt és az általa hirdetett eszmék diadala iránt még a kételkedőkben is felkeltette és megerősítette. 1830-ban megkezdi a Tisza szabályozását és rövid idő alatt évszázadokon keresztül parlagon heverő és mérföldekre terjedő földrészeket tesz termékeny területekké. Majd megkezdi a Vaskapu szabályozását, hogy Magyar- országot összekösse a Fekete-tengerrel és hazájának a világforgalomban helyet szerezzen. A régi jó táblabirák mosolyogtak Széchenyi lehetetlen tervein, de ő nem törődött sem lenézéssel, se lekicsinyléssel, ment egyenesen előre kitűzött utján, és 1833-ban már megindul az első gőzhajó a Dunán, mely lement Galacig. Majd ernyedetlen tevékenységgel részvénytársaságot szervez, melynek segítségével megépítteti a Buda és Pestet összekötő lánchidat, megalapítja a Magyar Országos Gazdasági Egyesületet, a Dunagőzhajózási Társulatot, a Selyemtenyésztési Egyesületet, kiváló buzgalommal munkálkodik a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alapítása érdekében stb. stb. Sok volna elsorolni azokat az alkotásokat, amelyek Széchenyi István nevéhez fűződnek. Forduljunk bárhova, tekintsünk bármit, ami e hazában 1825 óta üdvös történt, — mondja Eötvös József emlékbeszédében — Széchenyi nyomaira találunk mindenütt. Az ő tevékenységének és a nemzet haladásának azonegy története van: hogy a régi, rendi világ előítéletei megdőltek, hogy a jogegyenlőség elve 1848-ban kimondatott, azt az ő eszméi terjedésének köszönhetjük. Valamint a „márciusi 12 pont“, a Stadium 12 pontos törvénytervezete nélkül alig jöhetett volna valaha létre, úgy Kossuth el nem
