A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1907-1908. tanévről
Iskolai tudósítások - E) Adatok az intézet 1907/8. évi történetéhez
— 49 Tanulmányi és fegyelmi állapot. A rendes tantárgyak tanítása az érvényben levő tanterv s az intézet állandó tanmenete szerint történt. Az előírt tananyag feldolgozásánál a tanári testület tagjai az elérendő cél érdekében minden lehető alkalommal alkalmazták a modern tanítás egyik fontos tényezőjét, a szemléltetést, s hogy a biztos és alapos tudás minél inkább előmozdít- tassék, nagy gond fordíttatott az előírt ismétlésekre is. Az elérendő célt a nevelés- és tanításban szükséges egyöntetű eljárással biztosítandó, a tanári testület egyes tagjai egymás előadásait többször meghallgatták s ugyancsak a tanítás összhangzó és módszeres eszközölhetése, továbbá a növendékek tanulmányi előmenetelének és erkölcsi magaviseletének megállapítása, ellenőrzése és a folyó ügyek elintézése céljából 21 tanács- kozmányt tartott. Rendkívüli tárgyakként a latin nyelv, egészségtan, egyházi és világi műének, továbbá a gyorsírás és vegytani gyakorlatokon kívül a lefolyt tanévben a közéletben már annyira elterjedt gépírás, végül a testi ügyesség előmozdítása és szükséges testedzés céljából a vívás is taníttatott. A tanulmányi eredményt, mely a tanár egyéniségén és munkásságán kívül főleg a tanulók tevékenységétől, buzgalmától és sok tekintetben a szülei ház közreműködésétől is függ, jóllehet azt az érdeklődést, melyet gyermekeik jövője megkövetelne, a szülők túlnyomó részénél most sem találtuk meg, s a tanulmányi tekintetben meg nem felelő épület is hátrányos volt működésünkre, minthogy úgy az igazgató, mint a tanári testület a lefolyt tanévben is minden kínálkozó alkalmat megragadott, hogy az ifjúság kötelességérzetét és nemes ambícióját felkeltse, ébrentartsa s őket teendőik pontos teljesítésére sarkalja, egészben véve mégis megnyugtatónak mondhatjuk. Jól tudván azt, hogy az ismeretek közlése, azok kellő elsajátítása s a lelki erők összhangzatos kiművelése mellett az ethikai individium fejlesztése képezi a nevelő egyik legszebb s legfőbb feladatát, intézetünk nagy gondot fordított arra is, hogy a gondjaira bízott növendékek erkölcsi tulajdonai minél inkább kifejtessenek, hogy ily módon bennük az egész ember kifejezésre jusson s általuk kötelességüknek élő, munkaszerető és jellemes polgárokat nyújtsunk a társadalomnak. E végből a tanítást a valláserkölcsi neveléssel egyesítendő, a szellemi képzés mellett nagy gondot fordítottunk a serdülő ifjúság lelkének vallásos s szívének erkölcsi irányú fejlesztésére és ápolására is. A kath. vallású tanulók vasár- és ünnepnapokon szent misét hallgattak s annak végeztével exhortatióban vettek részt. A tanév folyamán négyszer járultak a szent gyónáshoz és áldozáshoz. Úrnapján és Flórián napján körmenetekben vettek részt s mindenkor igazgatói és tanári felügyelet alatt állottak. A többi hitfelekezetek tanárai szintén nagy gondot fordítottak növendékeik vallás-erkölcsi nevelésére. így az izraelita tanulók az őszi és tavaszi időszakban a lefolyt tanévben is minden szombaton istentiszteletben vettek részt, amidőn illetékes lelkészük az ifjúságot a vallásos tanok fejtegetése kapcsán több alkalommal iskolai és társadalmi kötelességének teljesítésére buzdította. A vasár- és ünnepnapi istentiszteleten pontosan megjelentek az ág. hitv. ev. és ev. ref. vallású növendékek is. 4
